Az Ebola egy filov�rus, a Marburg v�rushoz hasonl�an a Filov�ruscsal�dba  tartozik. Fert�z�se magas l�zat, kiterjedt k�ls� �s bels� v�rz�st okoz. Kelet-K�z�p- �s K�z�p-Afrik�b�l ismert: Ebola-foly� k�rny�ke, Zaire, Vikt�ria-t� k�rny�ke, D�l-Szud�n, Uganda, Gabon, Elef�ntcsontpart, Kong�. Potenci�lis biol�giai fegyver. A ma ismert legvirulensebb emberi k�rokoz�, a mortalit�s 50-90%  k�r�li.

Hossz�, fonalszer� alakja miatt h�vj�k filov�rusnak (a filum fonalat jelent). A legt�bb v�rus goly� form�j�, �s a legkisebb mikroorganizmusokhoz tartoznak, a filov�rusok viszont egy bakt�rium m�reteivel rendelkeznek, �s pleomorfok, azaz sok alakban l�that�ak (az elektronmikroszk�pban): U, 6-os, gy�r�, olt�kacs alak�, csavarvonal� burok v�di, mely 7 szerkezeti feh�rj�b�l �ll, �s egy k�peny veszi k�r�l. Nagy t�megben az Ebola-v�rusok olyanok, mint egy kupac spagetti, n�ha hurokk� sodr�dnak. M�s ilyen alak� �s m�ret� v�rus nem l�tezik, nem hasonl�t egyetlen m�s v�rusra sem. Nemr�g siker�lt szekven�lni �ket, annyit tudnak, hogy a v�rust�rzsek gyakran cser�lgetik g�njeiket, �j t�rzsekre v�lnak sz�t, majd �jra egyes�lnek, gyorsan mut�l�dnak.

K�rlefoly�s
El�sz�r 1976-ban, a Kong�i K�zt�rsas�gban azonos�tott�k, majd az eddigi legpuszt�t�bb j�rv�nyt 1995-ben Zair�ben okozta. A v�rus val�sz�n�leg nem ember-specifikus, hanem a k�rokoz� egy ma m�g ismeretlen, vadon �l� �llatfajban (tal�n r�gcs�l�kban vagy denev�rben) tartja f�nt mag�t, ahonnan olykor az emberi n�pess�gre vagy a csimp�nzokra  is �tterjedhet. Nem k�pes tart�san f�nnmaradni az emberi n�pess�gben. A v�rus a beteg testnedveivel (v�rrel, ny�llal) fert�z, �s f�k�nt a k�rh�zi �pol�sban �s a temetkez�sben r�sztvev� embereket tizedeli meg.

Az �jabb j�rv�nyok  es�ly�t legink�bb akkor lehetne korl�tozni, ha siker�lne a v�rust v�gre a term�szetben is megtal�lni, vagyis jellemz� gazdafajt azonos�tani. A Marburg �s a Reston mindig f�eml�s�kkel, k�l�nb�z� majmokkal dolgoz�, �rintkez� szem�lyek k�z�tt �s k�zvetlen k�rnyezet�kben l�pett fel. Az Ebola k�zvet�t�j�t �s rezervo�rj�t m�g nem azonos�tott�k. Lehet, hogy a denev�rek k�zvet�tik, de biztos, hogy nem a majmok az els�dleges fert�z�si  forr�sok, nem megfelel� gazd�k a v�rusok sz�m�ra, mert nagyon gyorsan elpuszt�tja �ket; a r�gcs�l�k szint�n negat�vnak bizonyultak. J�rv�nyt ind�that el a halotti ritu�l�, mert Afrik�ban ez egy�tt j�r a halottal val� szoros kontaktussal: a halott lemos�sa, megcs�kol�sa, a mos�folyad�k �rint�se stb. Nem tudj�k, hogy a j�rv�nyok k�z�tti id�szakokban hol van a v�rus, de annyi biztos, hogy f�k�nt k�rh�zi k�r�lm�nyek k�z�tt fert�z, ahol sokan �rintkeznek a beteggel, teh�t a vektor nosocomialis. Valami�rt m�gsem k�pes hosszabb ideig fennmaradni az emberben. A lehets�ges kapcsolatokat is figyelni kell, ami egy-egy j�rv�ny idej�n t�bb ezer lehet, r�szben az �ltal�nos afrikai k�r�lm�nyek miatt. Gyorsan k�pes fajt v�ltani, mut�l�dni. Az 1995-ben, az egyik zaire-i j�rv�ny Kikwit  v�ros misszi�s k�rh�z�b�l indult ki, ahol nem volt orvos, a betegekkel f�lig k�pzett ap�c�k foglalkoztak, akik naponta 5 �j fecskend�t kaptak, amiket n�ha le�bl�tettek v�zzel; gumikeszty� �s sterilez�s n�lk�l kezeltek t�bb sz�z embert. A legfert�z�bb �gensek a leveg�ben is terjednek. Egy beteg �gy fert�zte meg orvos�t, hogy v�rh�ny�sa annak ny�lkah�rty�ira: szem�be, sz�j�ba �s kez�re ker�lt. A Szud�n-szubt�pus nem terjed cseppfert�z�ssel, m�g a Zaire �s a Reston igen.

A betegs�g klinikai k�pei a szerol�giai k�l�nbs�gek szerint - az Ebol�n�l szubt�pusok szerint - elt�rnek: a Marburg v�rus szerol�giailag �n�ll� (nincs szubt�pusa), az Ebola fert�z�sn�l kev�sb� let�lisabb (5 betegb�l 1 hal meg); m�g az Ebola a betegek ak�r 90%-�t is meg�li. Szubt�pusai: Ebola-Zaire, Ebola-Szud�n, Ebola-Elef�ntcsontpart �s Ebola-Reston; ebben a sorrendben cs�kken a letalit�s.(�sszehasonl�t�sk�ppen: a nagyon vesz�lyesnek tartott s�rgal�z 20 betegb�l egyet �l meg.) Az �ldozatok 2 h�ten bel�l meghalnak.

A Filov�rusok s�lyos v�rz�ses l�zat  okoznak, amelynek 50-90% a letalit�sa. Az Ebola-Reston  szubt�pus (Virginia, USA) emberben csak t�netmentes fert�z�st id�z el� (antitestek kimutathat�k ELISA �s PCR assay-el), a majmokra viszont v�gzetes lehet. Ezek a v�rusok tulajdonk�ppen a gazdaszervezet eg�sz�t �nmagukk� pr�b�lj�k alak�tani, de ez a m�d 'nem t�k�letes': a folyamat �nkorl�toz� - t�l gyorsan �l ahhoz, hogy az �ldozat hosszabb id�n �t fert�zhessen. Az eredm�ny v�russal keveredett, nagy mennyis�g� elfoly�sod� h�s.

�tlagosan 7 nap lappang�s ut�n kezd�dnek az aspecifikus t�netek: csillap�thatatlan, f�k�nt front�lis fejf�j�s, h�tf�j�s, f�jdalom a szemben, az izmokban, hasf�j�s, hasmen�s. K�r�lbel�l a 10. napon jelentkeznek a v�rz�ses l�zra utal� specifikus t�netek: magas l�z, s�rgas�g (amit a sz�tes� v�r�sv�rtestek okoznak), h�ny�s; test szerte megjelen� maculopapularis ki�t�sek (h�lyagok), conjunctivitis (k�t�h�rtya-gyullad�s), pharyngitis (torokgyullad�s), haematemesis (v�rh�ny�s), melaena (szuroksz�klet), kifejez�stelen arc, k�d�s tekintet, petyh�dt szemh�jak, v�r�s szemek. A hat�s egy hal�los adag sug�rd�zishoz hasonl�an roncsolja a sz�veteket; f�leg a k�t�sz�vetet, a beleket �s a b�rt. A t�l�l�k haja kihullik, mint a sug�rfert�z�ttek�, b�r�k leh�mlik, nemi szerveik f�lig elrohadnak.

Mivel a v�rus pantrop, a parenchym�s (az illet� szervre jellemz� m�k�d�st kifejt� sejtjeinek �sszess�ge, p�ld�ul gyomorny�lkah�rtya) szervekben t�rt�n� extr�m replik�ci� (robban�sszer� szaporod�s), �s a k�vetkezm�nyes sz�vetelhal�s a legt�bb szervben kimutathat�: a m�j elpudingosodik, elfoly�sodik; a ves�k roncsoltak; a belekr�l lev�lik a ny�lkah�rtya, mintha az �ldozat levedlette volna a beleit - ezen t�netek mind a t�bbnapos tetemekre jellemz�k. �gy t�nik, mintha az �ldozat m�r azel�tt hulla volna, hogy meghal.

A hal�l k�zvetlen oka a v�rz�ses sokk: az �ri�si v�rvesztes�g miatt nem m�k�dnek a v�ralvad�si faktorok, a kisz�rad�s miatt veseel�gtelens�g is fell�p.

Idegrendszeri t�netek az amn�zia, k�d�s, besz�k�lt tudat�llapot; megv�ltozik a szem�lyis�g: enyhe agresszi�, mogorvas�g, komors�g; a Marburg v�rus k�zponti idegrendszeri hat�sa a veszetts�ghez hasonl�. A betegek viselked�se annyira megv�ltozhat, hogy nem-norm�lisan reag�lnak a seg�ts�gre is: ellens�gess� v�lnak, nem t�rik, hogy hozz�juk �rjenek, nem akarnak besz�lni.

A betegs�g m�sodik f�zis�ban s�lyosbodnak a t�netek: nagyon er�s, nagy mennyis�g�, romlott szag� v�rh�ny�s, amelyben art�ri�s v�r keveredik fekete r�g�kkel; a test kisebesedik, v�ral�fut�sok bor�tj�k, a ki�t�sek �sszeolvadnak, hatalmas, duzzadt, h�lyagos, lil�sv�r�s foltokk�; az arcizmok megereszkednek, mert a k�t�sz�vetek boml�snak indulnak. A beteg v�r�nek minden cseppje m�reg, rendk�v�l fert�z�; egy cseppben sz�zmilli� v�rusr�szecske is lehet. A v�r kicsap�dik, r�g�k k�pz�dnek, minden szervben kiterjedt lesz a tromb�zis, �gy az eg�sz testben infarktusok keletkeznek. A b�lizmok elhalnak, b�lrenyhes�g, puffad�s, gyomor�g�s l�p fel. A nyelvr�l, a nyel�cs�r�l, a l�gcs�r�l iszonyatos f�jdalmak k�zepette lev�lik a ny�lkah�rtya.

A beteg a f�jdalomnak egyre kev�sb� van tudat�ban, ahogy telik az id�, mert az agyi erek is elz�r�dnak. Az agyk�rosod�s elt�rli a szem�lyis�get (deperszonaliz�ci�). Az agy n�h�ny helyen elfoly�sodik, csak a primit�v r�szei m�k�dnek (a beteg esetleg m�g tud j�rni). Ekkor m�r a v�rz�s meg�ll�thatatlan, mert a v�ralvad�si faktorok m�r elhaszn�l�dtak.

Az utols� f�zisban sz�d�l�s, elernyed�s v�ltakozik vonagl�ssal, ami k�zben az �ldozat sz�tcsapkodja v�r�t mindenhov�; az idegek felmondj�k a szolg�latot �s elv�sz az egyens�ly�rz�k. V�rz�ses sokk l�p fel, a beteg elveszti eszm�let�t. Minden testny�l�s�n �mlik a v�r, bele�rtve a v�gbelet, mellbimb�t �s a ny�lmirigyeket is, nem marad el�g a kering�s fenntart�s�hoz. Lelassul a sz�vm�k�d�s, a v�rnyom�s a null�hoz k�zel�t. A zsigerek sz�tszakadnak, olyan hanggal, mint amikor a textil v�gigreped, �s ny�lkah�rty�juk kil�k�dik. Miut�n gazd�j�t elpuszt�totta a v�rus, minden ny�l�son �t a szabadba t�r. V�r ker�l a l�gcs�be, a l�gz�s le�ll, a pupill�k f�nymerevek lesznek, ekkor m�r teljes az agyk�rosod�s. Nem lehet injekci�t adni, a t� mellett kiserken a v�r, mert az erek sz�tszakadnak, mint a f�tt makar�ni. V�g�l m�r koromfekete v�r folyik a testb�l, a beteg m�ly k�m�ba zuhan, �s t�bb� m�r nem �bred fel, n�h�ny �ra m�lva pedig meghal. Az elhunytakat gyorsan kell felboncolni, mert a sz�vetek a h�t�s ellen�re is elkocsony�sodnak; gyorsan �s biztons�gosan (v�zhatlan zs�kban, m�sszel) kell eltemetni, m�g akkor is, ha az ellenkezik az adott n�p temetkez�si szok�saival. A t�l�l�k gy�gyul�sa lass�, legal�bb 2 h�nap, �s m�g 4 h�napon �t �r�tik a v�rust (szem�k csarnokviz�ben is megtal�lhat�). A beavatkoz�s gyakorlatilag a folyad�kvesztes�g intrav�n�s p�tl�s�ra korl�toz�dik.