Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhi�nyos t�netegy�ttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhi�ny v�rusa) �ltal el�id�zett, gyakorlatilag 100%-os letalit�s� t�netegy�ttes, amelyet 1981-ben azonos�tottak, de m�r j�val r�gebben megjelent. A v�rus az immunrendszer  sejtjeit, els�sorban a CD4 receptorral rendelkez� T-limfocit�kat  puszt�tja. Az immunrendszer fokozatos leroml�sa el�seg�ti az oportunista fert�z�sek �s a daganatok  megjelen�s�t. A fert�z�s  ut�n a t�netek �ltal�ban �vekkel (�tlagosan 5 �vvel) k�s�bb jelentkeznek, de id�k�zben a fert�z�ttek tov�bbadhatj�k a v�rust.

A v�rus �tadhat� direkt ny�lkah�rtya kontaktussal vagy k�l�nb�z� testfolyad�kok �ltal, mint a v�r, ond�, h�velyv�lad�k, el�v�lad�k �s anyatej. A fert�z�s bek�vetkezhet k�z�s�l�s, v�r�t�mleszt�s sor�n, fert�z�tt injekci�s t� �ltal, anya �s csecsem� k�z�tt a terhess�g, sz�l�s �s szoptat�s alatt, vagy ha a fent eml�tett folyad�kok valamelyike egy ny�lkah�rtya vagy b�r s�r�l�ssel �rintkezik. Az AIDS-et 1981. december 1-j�t�l jegyzik, mint k�l�n�ll� betegs�g. A v�rus terjed�s�nek menete 1959-ig vezethet� vissza. A legt�bb tud�s szerint a HIV Fekete-Afrik�ban alakult ki a 20. sz�zad els� fel�ben. Ma m�r pand�mi�s jelleg�. A WHO becsl�se szerint 2007-ben 33,2 milli� ember szenvedett AIDS-ben �s 2,1 milli� halt bele, amib�l 330 ezer gyerek. A fert�z�ttek t�bb mint h�romnegyede Fekete-Afrik�ban �l. Ma m�r igen nagy hat�konys�g� gy�gyszerek l�teznek, amelyekkel a v�rus szaporod�sa jelent�s m�rt�kben lelass�that�. Ezek a gy�gyszerek nem gy�gy�tj�k meg a HIV-fert�z�st, de nagy m�rt�kben lelass�tj�k az immunrendszer pusztul�s�t. A HIV-fert�z�s ilyen m�don kezelhet� kr�nikus fert�z�s.

Szakaszai
A betegs�g lefoly�sa �t szakaszra oszthat�:
► 1. szakasz – HIV fert�z�s ut�ni 3-4 h�t a HIV v�rus lappang�si id�szaka, a beteg nem AIDS-es.
► 2. szakasz – Primer vagy akut HIV t�netegy�ttes – a HIV fert�z�st k�vet� 3-6 h�tben l�p fel. T�netei: �tmeneti nyirokcsom�-megnagyobbod�s, l�z, f�rad�konys�g, rossz k�z�rzet, izomf�jdalom �s kanyar�szer� b�rki�t�sek. A fert�z�ttek 1-2 h�t eltelt�vel hirtelen t�netmentess� v�lnak.
► 3. szakasz – Kr�nikus t�netmentes HIV betegs�g – Semmilyen klinikai t�net nincs, az immunrendszer funkci�ja kiel�g�t�, k�zben a v�rus szaporod�sa v�ltozatlan m�rt�kben zajlik, a CD4+ T limfocit�k sz�ma folyamatosan cs�kken. Ez az �llapot 3-8 �vig tart.
► 4. szakasz – T�netes HIV betegs�g– Megjelenik a kr�nikus, megmagyar�zhatatlan hasmen�s id�szaka, �s tov�bb tart, mint egy h�nap. Nyirokcsom�-megnagyobbod�s, fogy�s, l�zrohamok, �jjeli izzad�s, sz�jpen�sz, �vs�m�r.
► 5. szakasz – Kifejlett HIV betegs�g, AIDS st�dium – Megjelennek a toxoplazm�k az agyban, gomb�s fert�z�sek a b�r�n, bronchitis �s/vagy t�d�gyullad�s, Kaposi szark�ma. Ezt a szakaszt nevezz�k AIDS betegs�gnek. Ennek �tlagos id�tartalma 6 h�napt�l 2 �vig terjed, melyet hal�l k�vet.

A HIV terjed�se
A HIV-fert�z�s v�r, ond�, el�v�lad�k, h�velyv�lad�k  �s anyatej �tj�n terjed; els�sorban �vszer n�lk�li k�z�s�l�s �s k�z�s t�vel folytatott injekci�s k�b�t�szerhaszn�lat r�v�n. M�sodsorban fert�z�tt v�rk�sz�tm�nyb�l, illetve sz�l�s vagy szoptat�s sor�n, de egy ny�lt seb minden helyzetben vesz�lyes lehet. A fert�z�st 8 h�t eltelt�vel lehet kimutatni. A fert�z�s ut�ni nyolc h�ten bel�l v�gzett teszt (sz�r�s) ritka esetben �l-negat�v eredm�nyt adhat: a v�rus hat�s�ra termel�d� ellenanyagot m�g nem tudj�k kimutatni, azonban a vizsg�lt szem�ly fert�z�tt �s fert�z�. Ebben az id�szakban vehet� �szre az immunsejtek sz�m�nak megn�veked�se. Elm�letileg a v�rus sejtekbe val� be�gyaz�d�sa el�tt elpuszt�that�, erre azonban az id�korl�t (k�r�lbel�l 72 �ra) valamint a folyamatos mut�ci�k miatt kicsi az es�ly. A jelenlegi gy�gyszerkombin�ci�kkal  – fegyelmezett szed�s mellett – sz�mottev�en meg lehet hosszabb�tani a fert�z�ttek �let�t.

Kezel�se
A betegs�g kezel�s�re �n. „gy�gyszerkokt�lokat”, kombin�ci�s ter�pi�t alkalmaznak, vagyis az al�bbi szerek k�l�nf�le szempontok szerint �ssze�ll�tott kombin�ci�j�t:
► reverz transzkript�z inhibitorok (nukleozid anal�gok): p�ld�ul AZT, ddI, ddc, 3TC, d4T
► nem nukleozid t�pus� reverz transzkript�z inhibitorok: p�ld�ul efavirenz, nevirapine, delavirdine
► prote�z inhibitorok (a p55 – p24 alakul�st g�tolja): p�ld�ul lopinavir, saquinavir, indinavir, ritonavir.
► f�zi�s inhibitorok (a v�rus �sszeolvad�s�t g�tolja a gazdasejttel): p�ld�ul enfuvirtide.
A kezel�s az immunrendszer le�p�l�se ellen ir�nyul, a v�rus elleni v�dekez�s sokkal nehezebb feladat a nagyfok�, ak�r egy egy�nben is megfigyelhet� variabilit�s miatt. A v�rus nagyon gyorsan �s k�nnyen mut�l�dik, alkalmazkodik a gy�gyszerekhez �s rezisztenss� v�lik r�juk. Ez azonban elker�lhet� a kombin�ci�s ter�pia alkalmaz�s�val, amely lelass�tja a HIV szaporod�s�t, �s meg�rzi az immunrendszer viszonylagos �ps�g�t. Nagyon ritk�n el�fordul, hogy b�r a HIV v�rus bejut egy ember szervezet�be, az nem betegedik meg, ugyanis egy g�nvari�ns miatt imm�nis a HIV v�rusra. Dr. Eric Faure, a marseille-i egyetem professzor�nak �s t�rsainak a New Scientistben publik�lt kutat�sa szerint az eur�paiak AIDS-szel szembeni sebezhet�s�ge egy olyan betegs�ggel f�gg �ssze, amelyet a R�mai Birodalom h�d�t�i terjesztettek, �s amely meg�lte az AIDS ellen v�delmet ny�jt� CCR5‑Delta 32 g�n hordoz�it. A 19 ezer eur�pai lakosra kiterjed� vizsg�lat t�bbek k�zt kimutatta, hogy m�g a g�r�g�knek 4, addig a Skandin�v-f�lsziget lak�inak 15%‑a hordozza ezt a g�nt.

T�vhitek
A szok�sos t�rsadalmi, rokoni, bar�ti �rintkez�s nem jelent fert�z�d�si kock�zatot. Teh�t a fert�z�ttel vagy ak�r AIDS-beteggel egy�tt t�rt�n� k�zleked�s, a vele val� k�zfog�s, a k�z�s ev�eszk�z-, f�rd�szoba-, WC-haszn�lat, valamint a harap�ssal nem j�r� gyeng�d cs�k, a t�sszent�s, k�h�g�s, az uszoda, a v�rsz�v� rovarok �s az �lelmiszerek �nmagukban vesz�lytelenek.  A v�rus a szabad leveg�n p�r perc alatt elpusztul, de – az esetleges v�rz�sek miatt – ker�lni kell a k�z�s fogkefe vagy borotva haszn�lat�t. A v�rus terjed�se akkor t�rt�nhet meg, ha ny�lkah�rty�ra illetve seben kereszt�l a v�r�ramba ker�l a fert�z�tt szem�ly v�re, anyateje, h�velyv�lad�ka, ond�ja (esetleg el�v�lad�ka)vagy k�nnye. Cs�kkal a HIV az�rt nem terjed (b�r a sz�jban mindig vannak apr� s�r�l�sek), mert a ny�lban a v�rus mennyis�ge eleny�sz�. Term�szetesen fert�z�s el�fordulhat, ha a cs�k sor�n a sz�jban v�r van.