A tuberkul�zis (TBC) (helytelen�l tuberkol�zis) vagy g�m�k�r egy olyan fert�z� betegs�g, melyet a Mycobacterium tuberculosis bacilus okoz, �s ami leggyakrabban a t�d�t  t�madja meg (pulmon�ris tbc), de megt�madhatja a k�zponti idegrendszert l�sd agyh�rtyagyullad�s (meningitisz), a nyirokrendszert  �s a kering�si rendszert miliaris tbc l�sd Hivatkoz�sok �s jegyzetek, az ivarszerveket/h�gyutakat, csontokat, �z�leteket �s m�g a b�r fel�letet is. A pulmon�ris (t�d�t t�mad�) tbc beteg t�dej�ben r�g�k, g�m�k keletkeznek. A g�m� a latin tuberculum ford�t�sa. Innen j�n a g�m�k�r n�v. A g�m�k megakad�lyozz�k a norm�lis t�d�funkci�t.

A mycobacterium tuberculosis nem az egyetlen mycobakt�riumfajta ami okozhat g�m�k�rt. Egy jelent�s szerint a mycobacterium bovis, a mycobacterium africanum, a mycobacterium canetti �s a mycobacterium microti ugyancsak okozhat tuberkul�zist, de ezek eg�szs�ges egy�neket nem t�madnak meg. A tuberkul�zis a t�rt�nelem sor�n az egyik legt�bb hal�lesetet okoz� betegs�g volt. 1901-ben, Magyarorsz�gon a hal�lesetek 25 %-t okozta a TBC amit magyar n�pbetegs�gnek (Morbus hungaricus) tartottak �s amit a t�megek nyomor�b�l �s szeg�nys�g�b�l ered� t�megesen eg�szs�gtelen �letm�d terjesztett el (100 ezer lakosb�l a szeg�nyek k�r�ben 500 f�, de a fert�z�d�s miatt, a j�m�d�ak k�r�ben is 200 volt TBC-s). Ma m�r gy�gy�that�, de m�g mindig t�bb mint k�tmilli�rd ember fert�z�tt a bacilussal. (WHO TB.) (Az angol WP id�zete szerint a F�ld �sszlakoss�g�nak egy harmada). A kev�sb� fejlett orsz�gokban �vente kilencmilli� �j fert�z�st �s k�tmilli� hal�lesetet jelentenek. A fejlettebb orsz�gokban f�k�nt az immunrendszer cs�kkent v�dekez�k�pess�ge, amit p�ld�ul a HIV ellen hat�sos, de az immunszupressz�v (immunrendszer m�k�d�s�t akad�lyoz�) gy�gyszerek alkalmaz�sa, valamint k�b�t�szer-haszn�lat seg�ti el� a tbc-s megbeteged�st, de hagyom�nyosan a nem kiel�g�t� t�pl�lkoz�s, �s �ltal�noss�gban szeg�ny �letk�r�lm�nyek voltak okoz�i (innen a n�zet, hogy a tbc a „nyomor betegs�ge”) B�r a bakt�riummal fert�z�ttek kb. 90%-a t�netmentes, l�tens tbc-fert�z�tts�ggel �l (LTBI), az esetek kb. 10%-�ban a betegs�g teljesen kifejl�dik, fert�z�v� v�lik �s ha nem kezelik, az eseteknek legal�bb fele hal�lhoz vezet. A World Health Organisation (WHO) 2008-as adatgy�jtem�nye („factsheet”) szerint tuberkul�zis a megbeteged�s �s hal�l igen fontos okoz�ja vil�gszerte, k�l�n�sen Afrik�ban �s �zsi�ban. 2006-ban 9,2 milli� �j esetet �s 1,9 milli� hal�lesetet jeleztek vil�gszerte (k�z�tt�k 700 000 megbeteged�s �s 200 000 hal�leset AIDS-el fert�z�tt egy�nek� volt) A sz�mok, Eur�p�t eltekintve, nem tartottak l�p�st a lakoss�g n�veked�s�vel �s ahhoz viszony�tva 2003-t�l kezdve hanyatl�ban voltak, de az eur�pai �s afrikai k�sedelmek g�tolj�k az ezredfordul�n 2015-re kit�z�tt c�l (development goal) el�r�s�t, hogy az infekci� terjed�s�t vil�gszerte meg�ll�tsuk.

T�netei
A teljesen kifejl�d�tt, akt�v, fert�z� g�m�k�r h�romnegyed r�sze kiz�r�lag pulmon�ris, vagyis csak a t�d�ket �rinti. Ennek a szimpt�m�i k�z� sorolhat�k a mell-, ill. h�tf�j�s, v�r felk�h�g�se, �s h�rom h�tn�l tov�bbi k�h�g�si rohamok, valamint l�z, borzong�s, izzad�s, k�l�n�sen alv�s k�zben, �tv�gytalans�g, fogy�s, s�padts�g �s gyakori f�radts�g. Az esetek megmaradt negyed r�sz�n�l ami gyakran immunszuppressz�v hat�s alatt lev� (pl HIV) betegekkel �s igen fiatal gyerekekkel kapcsolatos, a fert�z�s m�s testr�szekre is kiterjed, �m. a t�d�h�rty�ra, a k�zponti idegrendszerre l�sd agyh�rtyagyullad�s (meningitisz), a nyirokrendszerre, p�ld�ul a str�ma vagy scrofula, illetve g�rv�lyk�r (amikor a betegs�g a nyak mirigyeit t�madja meg) valamint a kering�si rendszerre miliaris tbc l�sd Hivatkoz�sok �s jegyzetek. A csontokra �s �z�letekre val� hat�s egyike a Potts-k�r, ami a h�tgerincet t�madja meg.

Fajt�i
A tuberkul�zist okoz� Mycobacterium tuberculosis bacilus, r�vid�tve MTB egy lassan szaporod� aerob bakt�rium, ami 16-20 �r�nk�nt oszt�dik. Ez m�s bakt�riumokhoz k�pest lass�nak sz�m�t (azok oszt�d�si ideje t�bbnyire percekben m�rhet� – az Escherichia coli egy fajt�ja p�ld�ul h�szpercenk�nt oszt�dik), de nem a leglass�bb (a Mycobacterium leprae h�sz naponk�nt). A MTB-t a Gram-fest�s  nem vagy nagyon enyh�n mutatja pozit�vnak, azonban egy�b jellemz�i alapj�n Gram-pozit�v bakt�riumnak szok�s tartani. A MTB kicsi, p�lcika alak� bacilus, ami ellen�ll a gyeng�bb fert�tlen�t�knek �s hetekig t�ri a sz�razs�got, de mag�t�l csak gazdaszervezeten bel�l k�pes oszt�dni (in vitro teny�szetet csak hossz� id� alatt siker�lt l�trehozni, manaps�g azonban m�r rutinm�veletnek sz�m�t). A MTB mikroszk�p alatt fest�si jellegzetess�gei alapj�n azonos�that�; savas oldattal val� kezel�s ut�n megtartja sz�nezet�t, ez�rt sav�ll� bacilusk�nt (AFB) tartj�k nyilv�n. A leggyakoribb fest�si elj�r�s, a Ziehl-Neelsen fest�s sor�n, az AFB-t �l�nkpirosra festik meg, ami kit�n�en elv�lik a k�k h�tt�rt�l. A sav�ll� bakt�riumok fluoreszk�l� mikroszk�ppal is j�l megfigyelhet�k. Az M. tuberculosis komplex h�rom tov�bbi mycobacteriumot is mag�ba foglal, amelyek okozhatj�k a tuberkul�zist: M. bovis, M. africanum, �s 'M. microti'. Az els� kett� csak nagyon ritk�n, m�g az utols� soha nem okoz fert�z�st emberekben. Nontuberculous mycobacteria (NTM) tov�bbi mycobakt�riumok (a M. leprae mellett, amely lepr�t okoz), amelyek a tbc-hez, egyes b�rbetegs�gekhez vagy fert�z� betegs�gekhez hasonl� l�gz�szervi megbeteged�seket okozhatnak. Ezek k�z� tartozik a Mycobacterium avium, M. kansasii, �s m�sok.

Diagn�zis
A tuberkul�zis megb�zhat� diagn�zis�nak neh�zs�ge az ennek fent eml�tett lass� in vitro szaporod�s�b�l ered, ami 12 hetet is ig�nyelhet. Az orvosi vizsg�lat a beteg el�z� betegs�gt�rt�net�nek feljegyz�s�vel kezd�dik, amit fizikai vizsg�lat (h�m�rs�klet, pulzus, v�rnyom�s stb.) k�veti, majd mellkasr�ntgen, �n. tuberkulin sz�rum vizsg�lat (Mantoux „olt�s”) �s bakt�riumteny�szet. Jelenleg olyanok lappang� infekci�j�t, akik v�d�olt�st nem kaptak egy speci�lis tuberkulin-vizsg�lattal mutatj�k ki amely a bacilus tiszt�tott feh�rje derivat�vj�ra (purified protein derivative) egy lass�tott hiperszenzitivit�s (delayed hypersensitivity) t�pus� reakci�t mutat. Aki m�r kapott v�d�olt�st az pozit�v tuberkulin eredm�nyt ad, mintha fert�z�tt lenne. Ezekre egy �jabb vizsg�latot, a polimer�z-l�ncreakci� vizsg�latot dolgoztak ki, ami kimutatja a bacilus DNS-�nek jelenl�t�t, az antitest meghat�roz�sa pedig kimutatja a szervezetnek a bacilus-okozta gamma interferon k�pz�d�se jelenl�t�t.

Mut�ci�ja
Az M. tuberculosis egyes k�dol� �s nem-k�dol� genomr�szeit elvesztette evol�ci�ja sor�n, �gy a k�l�nb�z� fajok k�z�tti k�l�nbs�geket megfigyelve k�vetkeztetni lehet a betegs�g f�ldrajzi eredet�re �s terjed�si �tj�ra.

Kezel�s
A kezel�s �ltal�ban antibiotikumokkal t�rt�nik. Lappang� g�m�k�ros betegek sz�m�ra el�g egyfajta antibiotikumot haszn�lni, de ha a betegs�g m�r teljesen kifejl�d�tt �s fert�z� �llapotba ker�lt, akkor t�bb antibiotikum egy�ttes haszn�lat�ra van sz�ks�g az antibiotikum-ellen�ll�s kifejl�d�s�nek elker�l�s�re. A gy�gyszer �ltal�ban rifampin, vagy izoniazid, a kezel�s tartama pedig 6-12 h�nap.

V�delem
A fert�z�s ellen kett�s v�delmet alkalmaznak:
► A bacilussal megfert�z�tt egy�nek �s azok felder�t�se, akik a fert�z�tt egy�nekkel kapcsolatban voltak, azok vizsg�lata �s a fert�z�ttek kezel�se.
► Gyermekek megel�z� v�d�olt�sa.
Olyan sz�rum m�g nincs, ami feln�tteket speci�lisan a tbc bakt�rium ellen v�dene, de tr�pusokon, egy�b, nem tuberkul�zist okoz� mycobact�riumokkal val� kapcsolatnak van valami v�d� hat�sa. V�d�olt�st sz�mos orsz�gban haszn�lnak. Az els� ilyen gy�gyszerv�delmet Franciaorsz�gban dolgozt�k ki 1905 �s 1921 k�z�tt, de t�meges haszn�lata csak a m�sodik vil�gh�bor� idej�n kezd�d�tt. A Calmette-Gu�rin Bacilus (BCG) v�d�olt�s hat�soss�ga agyh�rtyagyullad�s ellen 80%-on fel�l, tbc ellen azonban csak 0 �s 80% k�z�tt van.

�llati kapcsolat
A tbc-t eml�s�k  is terjeszthetik. B�r a kutya �s a macska nem hordoz�ja a bacilusnak, vad�llatok igen. �gy Kalifornia tiltja a gerbillus (angolul gerbil) versenyegerek h�zi kedvenck�nt tart�s�t. A marh�kat a tuberculosis bovis  t�madja meg, ami szarvasokra is �tragadhat. �j-Z�landon azt tapasztalt�k, hogy a marha fert�z�s�t az �gynevezett „vektor-�llatok” (hordoz�k) jelenl�te seg�ti el�. �gy p�ld�ul az ausztr�liai sepr�fark� oposszum (australian brush-tailed possum) kiirt�s�val rem�lik a betegs�g terjed�s�t g�tolni. Anglia �s �rorsz�g  a borzot min�s�ti az �llati tbc vektor�llat�nak, de m�g nincs egyet�rt�s, hogy a hordoz�k kiirt�sa hathat�s fegyver-e az �llati tbc el�fordul�sok lecs�kkent�s�re.