Glob�lis felmeleged�snek az ut�bbi �vtizedek �ghajlati v�ltoz�sait nevezz�k: emelkedik az �ce�nok �s a felsz�nk�zeli leveg�  h�m�rs�klete. A folyamat v�rhat�lag folytat�dik; v�g�llapot�t m�g becs�lni sem tudjuk. Az �ghajlat-v�ltoz�si Keretegyezm�ny a glob�lis �ghajlatv�ltoz�s kifejez�st az ember �ltal okozott kl�mav�ltoz�sra haszn�lja.

Az �ghajlat-v�ltoz�si Korm�nyk�zi Test�let (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) adatai szerint a leveg� f�ldk�zeli �tlagh�m�rs�klete 1905 �s 2005 k�z�tt 0,74 ± 0,18 �C-kal n�tt meg. A test�let szerint ennek f� okai a XIX. sz�zad k�zepe �ta l�gk�rbe juttatott �vegh�zhat�st okoz� g�zok. Az �vegh�zg�zok n�velik a l�gk�r als� tartom�nya, a troposzf�ra h�m�rs�klet�t (L�sd: �vegh�zhat�s) A kutat�k hevesen vit�znak arr�l, hogy a felmeleged�st mennyiben term�szeti hat�sok (a napsug�rz�s er�s�d�se, a vulk�ni tev�kenys�g, a F�ld p�lyaelemeinek v�ltoz�sa) �s mennyiben emberi tev�kenys�gek id�zik el�. A legelfogadottabb (b�r sz�les k�r� elfogadotts�ga m�g nem jelenti a bizony�totts�g�t) v�lem�nyek szerint a glob�lis felmeleged�s emberi okokra vezethet� vissza. Ezt t�masztja al�, hogy a naptev�kenys�g �s a vulk�noss�g alakul�sa a sz�m�t�sok szerint jelenleg a glob�lis felmeleged�s ellen hat. Az IPCC �ltal elfogadott �ghajlatmodellek szerint a F�ld felsz�ni h�m�rs�klete 1990 �s 2100 k�z�tt feltehet�en 1,1–6,4 �C-kal n� majd. B�r a legt�bb tanulm�ny csak 2100-ig tekint el�re, a felmeleged�s ut�na is folytat�dhat, a tengerek szintje pedig emelkedhet m�g akkor is, ha m�r nem bocs�tanak ki t�bb �vegh�zhat�s� g�zt, hiszen a sz�n-dioxid (CO2) m�s �vegh�zg�zokkal egy�tt hossz� ideig a l�gk�rben marad. A glob�lis h�m�rs�klet-n�veked�s k�rnyezeti v�ltoz�sokhoz, a tengerszint emelked�s�hez, a csapad�k mennyis�g�nek �s t�rbeli eloszl�s�nak megv�ltoz�s�hoz, sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokhoz vezet. V�rhat�an v�ltozik a mez�gazdas�g termel�k�pess�ge is. Mindez komolyan hathat a gazdas�gra, m�rs�kelheti a fejlett orsz�gok nemzeti �sszterm�k�nek mennyis�g�t, kihathat annak min�s�g�re. Sz�m�thatunk egyes term�szetes vizek kisz�rad�s�ra, a gleccserek (el)olvad�s�ra, az �rvizek, hurrik�nok �s t�jfunok gyakoribbakk�, nagyobbakk�, puszt�t�bbakk� v�lhatnak. �llat- �s n�v�nyfajok kipusztul�s�nak sebess�ge jelent�sen n�, ugyanakkor bizonyos invaz�v fajok elszaporod�sa felgyorsulhat, nagyot bor�tva ezzel az �kol�giai egyens�lyon. Bizonyos betegs�gek k�nnyebben elterjedhetnek; t�bb, eddig m�r „megf�kezettnek” hitt betegs�g �jra megjelenhet mut�ns v�ltozataival egy�tt. A v�ltoz�sok a F�ld egyes ter�letein k�l�nb�z�ek lehetnek.

Hat�sai
Az IPCC kutat�inak �ltal�nos el�rejelz�sei szerint a sz�razf�ldek h�m�rs�klet�nek n�veked�se nagyobb m�rt�k� lesz, mint a tengerek�, ami a napf�ny-visszaver� k�pess�g�kkel magyar�zhat�. Az �szaki-sarkvid�ken els�sorban a t�li �tlagh�m�rs�klet fog n�vekedni. Az �jszakai �tlagh�m�rs�kletek n�veked�se megfogja haladni a nappali k�z�ph�m�rs�kletek�t. A k�zepes f�ldrajzi sz�less�geken, vagyis �szak-Amerika �s Eur�pa  nagy r�sz�n, tov�bb� D�l-Amerika  egy r�sz�n ny�ron t�bb forr� napra kell majd sz�m�tani. A legaggaszt�bb el�rejelz�sek azt mutatj�k, hogy t�bb lesz a rendk�v�li id�j�r�si esem�ny, p�ld�ul tart�s asz�ly  �s �rv�z, s ezek hosszabb ideig fognak tartani. A h�m�rs�klet emelked�se fokozza a tengereken �s a sz�razf�ldeken a v�z p�rolg�s�t, ennek k�vetkezt�ben t�bb csapad�kra sz�m�thatunk. Nem csak a felmeleged�s fog el�id�zni v�ltoz�sokat; a fokozott energia�raml�s k�vetkezt�ben feler�s�dhetnek a h�viharok is. Nagy helyi h�m�rs�klet-ingadoz�sokra sz�m�thatunk; n�hol a heves �rad�sok erod�lhatj�k a talaj fels� r�tegeit, m�g m�shol a talaj elsivatagosod�s�ra sz�m�thatunk a sz�razs�g miatt. Gyakoribb �s er�teljesebb sz�lviharokra kell majd sz�m�tanunk, a tengerparti ter�leteket elmoshatja az es�, ezzel egyidej�leg hatalmas kontinent�lis ter�letek m�g jobban kisz�radnak.
Az al�bbiakban felsorolunk n�h�ny, a XX. sz�zadban bek�vetkezett �kol�giai v�ltoz�st, amelynek a glob�lis felmeleged�s lehet a f� oka.
► 0,6-0,2 �C-kal n�vekedett a glob�lis f�ldfelsz�ni h�m�rs�klet, a sz�razf�ldi ter�letek jobban melegedtek, mint az �ce�nok.
► Nagyobb volt a h�m�rs�klet-n�veked�s, mint az elm�lt ezer �v b�rmely �vsz�zad�ban; az �vezred legmelegebb �vtizede az 1990-es volt.
► 1950 �s 2000 k�z�tt a f�ldfelsz�n napi h�m�rs�kleti ing�sa cs�kkent a sz�razf�ld�n, az �jszakai minimumok k�tszer olyan gyorsan emelkedtek, mint a nappali maximumok.
► Majdnem az �sszes sz�razf�ldi ter�leten cs�kkent a fagyos napok sz�ma.
► Er�teljesebb lett a v�zk�rforg�s, 5-10%-kal n�tt a csapad�kmennyis�g az �szaki f�lteke sz�razf�ldjein, n�h�ny kiv�tellel (�szak- �s nyugat-afrikai orsz�gok).
► Megn�vekedett a ny�ri asz�lyok gyakoris�ga �s s�lyoss�ga n�h�ny ter�leten (�zsia �s Afrika n�h�ny orsz�ga).

Golf - �ramlat
A glob�lis felmeleged�s okozta j�golvad�s miatt hatalmas t�meg� �desv�z ker�lhet az Atlanti-�ce�nba, aminek k�vetkezt�ben ir�nyt v�ltoztathat, lelassulhat, vagy ak�r meg is sz�nhet a Golf-�raml�s. Emiatt t�bb mint 10 �C-ot is cs�kkenhet �szak-Eur�pa  t�li k�z�ph�m�rs�klete. A Golf-�raml�st a Gr�nlandi-tenger j�g bor�totta vizeiben v�gbemen� folyamat tartja mozg�sban. Amikor a tengerv�z kezd megfagyni, a foly�kony halmaz�llapotban marad� v�z s�tartalma �s s�r�s�ge megn�. A s�r�bb v�zt�megek lassan les�llyednek a tengerfen�kre, �s �tjukat a D�li-sark ir�ny�ba veszik, lehet�v� t�ve ezzel meleg v�zt�megek vonul�s�t a tr�pusokr�l a sarkvid�kek fel�. A Golf-�raml�s egyik eleme a gigantikus „sz�ll�t�szalagnak”, amely �tszeli az �ce�nokat az egyik sarkvid�kt�l a m�sikig. A Golf-�ramlat, illetve meghosszabb�t�sai jelent�sen befoly�solj�k azon sz�razf�ldi ter�letek �ghajlat�t, amelyek k�zel�ben elhaladnak. Az �szak-atlanti �ramlat j�val melegebb� teszi Nyugat-Eur�pa �ghajlat�t, �s k�l�n�sen az �szak-eur�pai teleket, mint amilyenek n�lk�le lenn�nek. P�ld�ul janu�rban Norv�gia tengerparti ter�letei �tlagban mintegy 30 �C-kal melegebbek, mint az azonos sz�less�gi fokon fekv� �szak-kanadai kontinent�lis ter�letek. Ha nagyobb �tem� j�golvad�s miatt az �szaki-sarkvid�ken nagyobb t�meg� �desv�z jut a tengerbe �s felhig�tja azt, akkor fokozatosan le�llhat a s�r�bb v�zt�megek tengerfen�kre val� s�llyed�se, vagyis gyeng�lhet a Golf-�ramlat. Egyes v�lem�nyek szerint a Golf-�raml�s d�lebbre tol�d�sa a k�vetkez� n�h�ny �vtizedben m�r �reztetni fogja a hat�s�t �szak-Eur�p�ban, a nagy leh�l�s pedig 200 �v alatt k�vetkezhet be.

Tengerszint - emelked�s
A j�gtakar� olvad�s�nak k�vetkezt�ben emelkedik a tengerek v�zszintje. Ennek egyr�szt az az oka, hogy a melegebb tengerv�znek nagyobb a t�rfogata, m�sr�szt a nem �sz� t�pus� j�g (sz�razf�ldi j�gtakar�) elolvad. A v�zszintemelked�s els�sorban a kicsi szigetorsz�gokat �s az alacsonyan fekv� tengerparti ter�leteket (p�ld�ul Hollandia, Florida) �rinti. Az �ghajlat-modellez�s egyik vezet� int�zm�nye, a Hadley K�zpont (Brit Meteorol�giai Int�zet) el�rejelz�sei szerint 2080-ig 40 cm-rel fog emelkedni a tengerszint, abban az esetben, ha nem siker�l korl�tozni az �vegh�zg�zok emisszi�j�t. Ez azt jelenten�, hogy a jelenlegi 13 milli�val szemben 94 milli� embert fenyegetn�nek �venk�nti �rad�sok. Ez a legs�lyosabban D�l- �s D�lkelet-�zsia tengerparti ter�leteit �rinten�, ahol jelent�sek a sz�k��rak hat�sai.  A Worldwatch Institute jelent�se szerint a Jeges-tenger j�gtakar�j�nak �sszt�rfogata a 1970 �s 2000 k�z�tt 40%-kal cs�kkent, �s n�h�ny �vtizeden bel�l a marad�k j�g is elolvadhat. Ez nem okozna azonnali tengerszint-emelked�st, mivel �sz� t�pus� j�gr�l van sz�. Egyes becsl�sek szerint, ha Gr�nland �sszes jege elolvadna, hat m�terrel n�ne meg az �tlagos tengerszint, ami azt jelenten�, hogy Florid�t �s Hollandi�t el�nten� a tenger, Pekingb�l 20 milli�, Sanghajb�l 40 milli�, Kalkutta �s Banglades ter�let�r�l 60 milli� embert kellene kik�lt�ztetni. Az Antarktisz jeg�nek teljes elolvad�s�val 61 m�terrel n�ne meg a tenger szintje. Felt�telez�sek szerint Kelet-Antarktisz jege k�l�n fog v�lni Nyugat-Antarktiszt�l. Ha a k�r�lbel�l Gr�nland m�ret� Kelet-Antarktisz �sszes jege elolvadna, az �jabb m�terekkel n�veln� meg a tengerszintet. Vesz�lyeztetett helyzetbe ker�lhetnek a Carteret-szigetek �s az �szaki-Fr�z-szigetek. Az ENSZ k�rnyezetv�delmi programja szerint a csendes-�ce�ni Kiribatihoz tartoz� Tarawa-atollt m�r most evaku�lni kell. Kiribati t�rs�g�ben m�r t�bb kis szigetet is elnyelt a v�z. A legnagyobb szigeten a part menti utak sz�m�ra beljebb kellett �j nyomvonalat kijel�lni a tenger terjeszked�se miatt.

Gleccserek olvad�sa
A glob�lis felmeleged�s k�vetkezt�ben nem csak a sarki j�g olvad, hanem a gleccserek is visszah�z�dnak, s�t elt�nnek szerte a vil�gon, mivel ny�ron t�bb j�g olvad el, mint amennyi t�len �jra megfagy. Rohamosan olvad�snak indult a Boulder-gleccser, a Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patag�nia), a Muir-gleccser (Alaszka), a McCall-gleccser (Alaszka), Place-gleccser (Kanada), Centralnij Tujujszujszki-gleccser (Kazakhszt�n), Midre Lovenbreen-gleccser (Norv�gia), Austre Broeggerbreen-gleccser (Norv�gia), South Cascade-gleccser (USA). A perui Quelccaya-gleccser kiterjed�se napjainkban t�zszer olyan gyorsan cs�kken, mint t�z �vvel ezel�tt, vesz�lyeztetve ezzel Lima 10 milli� lakos�nak v�zell�t�s�t. A Glacier Nemzeti Parkban (USA) 1850 �s 1979 k�z�tt a j�g ter�lete 73%-kal cs�kkent. 2007-re csup�n 27 gleccser maradt abb�l a 150 darabb�l, amit 1900 t�j�n jegyeztek fel. 2007-re a gleccserek 90%-a elolvadt, der�l ki Dan Fagre (az Egyes�lt �llamok Geol�giai Szolg�lat�nak munkat�rsa) tanulm�ny�b�l. Az ENSZ tanulm�nya szerint a Himal�ja gleccsereinek zsugorod�sa gyorsabb, mint a gleccserek� �ltal�ban. �gy 35 �v alatt ak�r teljesen el is t�nhetnek, ami emberek sz�zmilli�ira lehet katasztrof�lis hat�ssal, mivel a Tibeti-fenns�kon h�t nagy foly�t t�pl�l a Himal�ja jege, amely a vil�g n�pess�g�nek 40%-a sz�m�ra biztos�t iv�vizet, tov�bb� fontos szerepe van ezeken a ter�leteken a term�f�ldek �nt�z�s�ben.  A h�m�rs�klet-n�veked�s hat�s�ra egyes gleccsertavak ki�nthetnek. Ilyen a nep�li Tsho Rolpa gleccsert�, amelynek t�lcsordul�sa hatezer ember �let�t fenyegeti. De el�fordulnak ilyen, az �jabb t�rt�nelmi id�ben keletkezett tavak tucatsz�m a Himal�ja magasabb t�jain.

Szib�ria jeg�nek olvad�sa
Ha 5 �C-ot siker�l emelni a bolyg� h�m�rs�klet�n, akkor felolvad az �sszef�gg� j�gtakar� a f�ld alatt Szib�ri�ban.  Az ott tal�lhat� j�g 10%-ban met�nt tartalmaz; a v�zmolekul�k csapd�ba z�rj�k a met�nmolekul�kat (klatr�t-szerkezet).  Ha mindez felszabadul (a jelens�g Nyugat-Szib�ri�ban  m�r zajlik), akkor �sszesen 450 milli�rd tonna met�n jut a l�gk�rbe, ami r�vid t�von annak felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki, azaz amikor ez megt�rt�nik a l�gk�ri  viszonyok annak felelnek majd meg, mintha a CO2 s�r�s�ge 3900 ppm lenne.

El Niño
El Niño-jelens�gnek nevezik mindazokat az id�j�r�si rendelleness�geket, amelyek rendszerint �szak- �s D�l-Amerika  csendes-�ce�ni partjain viharokat �s �rad�st, ezzel egyid�ben pedig D�lkelet-�zsi�ban �s a Csendes-�ce�n nyugati medenc�j�ben asz�lyokat id�znek el�. A jelens�g akkor keletkezik, amikor valamilyen okb�l kifoly�lag megjelenik a Csendes-�ce�nban egy nyugat-kelet-i ir�ny� meleg tenger�raml�s, amely elnyomja az Antarktisz fel�l �rkez� hideg Humboldt- ill. a Perui-�raml�st. Ez a meleg �raml�s olyan er�s is lehet, hogy a m�lyb�l a felsz�n fel� tart� �ramlatokat is megsz�ntetheti. A rendellenes tenger�raml�s hat�s�ra fell�p� rendellenes l�gk�ri jelens�gek okozz�k a sz�ls�s�gesen meleg id�j�r�st szerte a vil�gon. Ez az esem�ny rendszerint h�rom-h�t �venk�nt ism�tl�dik. A kutat�k szerint az El Niño hat�sait a kl�mav�ltoz�s feler�s�theti, b�r ez a felt�telez�s m�g nem bizony�tott. Az adatokb�l arra k�vetkeztettek a kl�makutat�k, hogy a Csendes-�ce�n viselked�se az elm�lt 100 �vben atipikus, de nem mutathat� ki egy�rtelm�en, hogy mely t�nyez�k befoly�solj�k. Egyes felt�telez�sek szerint a glob�lis h�m�rs�klet-n�veked�s hat�s�ra az El Niño sokkal r�videbb ciklusokban fog visszat�rni. A jelens�g okozta puszt�t�st az �kol�giai  k�rosod�s �s a szeg�nys�g is s�lyosb�thatja. P�lda erre a Mitch-hurrik�n, amely Hondurasban  �s Nicaragu�ban 1998 okt�ber�ben k�r�lbel�l 11 ezer ember hal�l�t okozta.

Tavak kisz�rad�sa
A F�ld negyedik (Aral-t�) �s hatodik (Cs�d-t�) legnagyobb �desviz� tava a kisz�rad�s k�zel�be ker�lt. Ugyanerre a sorsra jutott a Gairdner-  �s a Mackay-tavak. Az id�szakos �ll�vizek egyre nagyobb h�nyada sz�rad ki (p�ld�ul a Poop�-t�). A kisz�rad�s oka lehet antropog�n, mint a helytelen v�zgazd�lkod�s (a mez�gazdas�g nagyar�ny� �nt�z�si ig�nyei) �s az �vegh�zhat�s� g�zok emisszi�ja miatti glob�lis h�m�rs�klet-emelked�s, m�sr�szt az emberi tev�kenys�gt�l f�ggetlen folyamat, gondolv�n a f�ldt�rt�neti �ghajlatv�ltoz�sokra.

Biol�giai hat�sai
A glob�lis felmeleged�s biol�giai hat�sai a jegesmedv�k  �l�hely�n, a sarkvid�ken jelentkeznek a legs�lyosabban. A j�gmez�k fokozatos olvad�s�val besz�k�l a ragadoz�k vad�szter�lete, amelyek �gy nem juthatnak t�pl�l�khoz. Mivel egyre nehezebben �s egyre kevesebb zs�km�nyt tudnak ejteni, ez�rt nem tudnak megfelel� zs�rr�teget felhalmozni az �ns�gesebb id�kre, ami a pusztul�sukhoz vezet. Az �szaki tundr�kon k�lt� v�ndormadarak, p�ld�ul a nagy lilikek, f�szk�ket a fagyott f�ldekre rakj�k. A gyorsabb �s nagyobb h�m�rs�klet-emelked�s k�vetkezt�ben felolvad a fagyott talaj, ami sz�mos f�szekalj pusztul�s�hoz vezethet. Ek�zben a madarak nem tudnak �j f�szkel� helyet keresni �s �j vonul�si strat�gi�t kifejleszteni. Emiatt a vesz�lyeztetett fajok a kihal�s sz�l�re ker�lhetnek. Egy tanulm�ny kimutatta, hogy 18% �s 35% k�z�tti az es�lye, hogy 1103 �llat- �s n�v�nyfaj 2050-re v�rhat�an kihal az �ghajlatv�ltoz�s k�vetkezt�ben, mert nem b�rnak el�g gyorsan alkalmazkodni az �j k�r�lm�nyekhez. Tanulm�nyok dokument�lj�k a jelenlegi kl�mav�ltoz�s sor�n kipusztult �llatfajokat. McLaughlin k�t megzavarodott lepke popul�ci�t jegyzett le. Parmesan biol�giai tanulm�ny�t, kutat�si eredm�nyeit l�sd a k�ls� hivatkoz�sokn�l.

Hat�sok az emebri eg�szs�gre
A glob�lis felmeleged�s miatt jelentek meg a mal�ri�t  hordoz� sz�nyogok Kelet-Afrika  olyan magasabban fekv� ter�letein, ahol eddig alig fordultak el�. A Dengue-l�z, s�rgal�z, agyvel�gyullad�s nagyobb m�rt�kben terjed el. A v�rusos agyh�rtyagyullad�s ellen van v�d�olt�s, ezt el kell terjeszteni, egyre t�bb embernek kell megv�s�rolnia, k�rni a h�ziorvos�t, hogy juttassa ehhez a v�d�olt�shoz. Magyarorsz�gon ez a v�d�olt�s nem tb-t�mogatott. Eg�szs�g�gyi ell�t�szervezetre �jabb feladatok h�rulnak. �t kell gondolni a gyermekorvosoknak �s a h�ziorvosoknak a gy�gyszeres kezel�st, hiszen a nagy melegben m�shogy viselkednek a gy�gyszerek, ha kisz�rad a szervezet�nk, az adott mennyis�g� gy�gyszernek a mell�khat�sai feler�s�dnek. Az es�z�sek s�r�bb� v�l�s�val, a k�rokoz�t hordoz� sz�nyogok el fognak szaporodni, a mal�ri�s id�szak meghosszabbodik �s nagyobb fert�z�sekkel kell sz�molni. Mexik�v�rost�l eg�szen a P�pua �j-Guineai Hagen-hegyig, a hegyvid�ki v�lgyek tekint�lyes s�r�s�g� emberi popul�ci�t hordoznak. Eg�szs�ges, biztons�gos hely ez mind, ahol a fert�z�sek �s j�rv�nyok majdnem ismeretlenek, amennyiben nem zs�fol�dik �ssze nagyon nagy n�pess�g. K�zvetlen�l alattuk – �j-Guinea eset�ben 1400 m�ter k�r�l – hatalmas erd�s�gek ter�lnek el, melyekben senki nem �l. Ez els�sorban a mal�ri�nak k�sz�nhet�, mely er�teljes a tr�pusok egyes r�szein, �s k�pes visszatartani az emberi betelep�l�st is. A felmeleged�s a k�zeli j�v�ben szabad utat fog engedni a mal�ri�nak �s a k�rokoz�t hordoz� Anopheles sz�nyogoknak a magasabb hegyvid�ki v�lgyek ir�ny�ba, ahol majd k�nnyed�n csaphatnak le az emberekre, mert bel�l�k hi�nyzik a fert�z�ssel szembeni ellen�ll� k�pess�g.

A GDP es�se
A k�zgazd�szok k�z�tt nincs egyet�rt�s a felmeleged�sb�l sz�rmaz� k�rok nett� gazdas�gi k�lts�geinek �sszeg�r�l – 3 �s 95 doll�r k�z�tti �sszegeket eml�tenek egy tonna sz�n-dioxidra vet�tve.  A Stern-jelent�s szerint a GDP  1%-�t is kiteheti a k�rok m�rs�kl�s�nek k�lts�ge, �s ha ez elmarad, a legrosszabb esetben a glob�lis GDP ak�r 20%-kal is cs�kkenhet. Az ENSZ K�rnyezetv�delmi Programja (UNEP) kiemelte a biztos�t�k, viszontbiztos�t�k �s bankok kock�zat�t a sz�ls�s�ges �s k�lts�ges id�j�r�si esem�nyek miatt. M�s gazdas�gi szektoroknak (p�ld�ul a mez�gazdas�gnak �s a k�zleked�snek) is szembe kell n�znie a kl�mav�ltoz�s k�vetkezm�nyeivel. Nagyobb vesz�lynek vannak kit�ve a fejl�d� gazdas�gok, mint a fejlett vil�g.

Mez�gazdas�g
A kl�mav�ltoz�s �s a mez�gazdas�g szoros k�lcs�nhat�sban �ll egym�ssal. A glob�lis felmeleged�s jelent�s �s egyre n�vekv� m�rt�kben kihat a mez�gazdas�gra. Az �vegh�zhat�s� g�zok – mint p�ld�ul a sz�n-dioxid, a met�n – a koncentr�ci�ja az atmoszf�r�ban n�. Egy amerikai felm�r�s 23%-ra, m�g egy m�sik, szint�n amerikai felm�r�s 12,5%-re teszi, hogy a mez�gazdas�g milyen ar�nyban j�rul hozz� a felmeleged�shez. A F�ld lakoss�ga �tl�pte a 6 milli�rdot, 2050-re egyes becsl�sek szerint 9 milli�rdan fognak �lni a bolyg�n. A v�z �s az �kosziszt�ma k�szletek rohamosan fogynak a t�lhaszn�lat miatt, a mez�gazdas�gi term�ny �s termel�kenys�g szint�n cs�kken, hiszen a kl�mav�ltoz�s sok helyen ki�geti a term�st, illetve nem jut a term�talaj a hossz�ra ny�l� nyarak miatt megfelel� mennyis�g� csapad�khoz. Christopher Field (Stanford-i Carnegie Int�zet), valamint David Lobell a (Lawrence Livermore National Laboratory) kutat�ja felm�r�st v�gzett, az 1980 �s 2002 k�z�tti id�szakot vizsg�lta, amikor glob�lis �tlagh�m�rs�klet 0,7 �C-ot emelkedett. Eredm�ny�k a k�vetkez�: minden f�l fokos �tlagh�m�rs�klet emelked�s 3-5%-os term�shozam cs�kken�st von maga ut�n. A felmeleged�s ugyanakkor kor�bban nem erd�s�lt (t�l hideg) ter�letek erd�s�l�s�t is lehet�v� teheti, �gy a bore�lis erd�k ter�lete v�lhet�en n�vekedni fog a tundra rov�s�ra.

A K�rp�t - medence
A K�rp�t-medenc�ben az �ghajlatv�ltoz�s hat�s�nak meg�t�l�sekor l�nyeges, hogy a ter�let a nedves �ce�ni, valamint ny�ron a sz�raz, t�len a nedves mediterr�n �ghajlati ter�letek hat�r�n helyezkedik el. Ebben a t�rs�gben az �ghajlati �vek kisebb eltol�d�sa is komoly k�vetkezm�nyekkel j�r a fizikai-f�ldrajzi t�nyez�k, a nagyt�rs�g� l�gk�rz�s illetve a teljes l�gk�rz�s hat�s�nak v�ltoz�s�ra n�zve. Egyel�re m�g nem tudunk a glob�lis v�ltoz�s vizsg�lat�ra alkalmas eszk�z�kkel megb�zhat�an el�re becs�lni. Ennek az az oka, hogy az �ce�n-l�gk�r modellek t�nyleges felbont�sa nem elegend� ahhoz, hogy a legkisebb csapad�khoz�kat �s az id�j�r�si frontokat region�lisan modellezni lehessen.

Magyarorsz�g
2012-ben j�r le a Kiot�i egyezm�ny, amely Magyarorsz�gnak 6%-os kibocs�t�s-cs�kkent�st tesz k�telez�v�, hat �vegh�zhat�st okoz� g�zra vonatkoz�an, a 2008-2012-es �vek �tlag�ban. Ezt az egyezm�nyt az orsz�g 2002-ben ratifik�lta. Az 1985-1987-es b�zisid�szakhoz kell a cs�kkent�seket m�rni. Az Eur�pai K�rnyezetv�delmi �gyn�ks�g �s az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat adatai szerint Magyarorsz�g a b�zisid�szakban sz�n-dioxid-egyen�rt�kben kifejezve �tlagosan 115,571 milli� tonn�t bocs�tott ki �vente. 2005-ben csak 80,219 milli� tonna ker�lt a leveg�be Magyarorsz�gr�l, ez 30,6%-os cs�kken�s, azonban figyelembe kell venni, hogy a b�zisid�szak �ta a magyar neh�zipar jelent�sen visszaszorult.

�rge-Vorsatz Di�na, az ENSZ-jelent�s k�sz�t�s�ben r�sztvev� K�z�p-eur�pai Egyetem docense kijelentette, hogy �kol�giailag Magyarorsz�g a legmagasabb s�r�l�kenys�gi ter�letbe tartozik. A magyarorsz�gi �tlagh�m�rs�klet n�veked�se majdnem m�sf�lszer gyorsabb a glob�lis kl�mav�ltoz�s m�rt�k�n�l. A hirtelen lez�dul� es� nagyobb k�rokat fog okozni a j�v�ben. Az �rvizek er�s�d�s�nek orvosl�s�ra a magyar tud�sok az �j V�s�rhelyi-terv megval�s�t�s�t szorgalmazz�k. Magyarorsz�g vil�gszinten az �vegh�zhat�s� g�zok kevesebb, mint 0,5%-�nak kibocs�t�s��rt felel�s, ugyanakkor Magyarorsz�got er�sen s�jtja a felmeleged�s, egyre sz�razabb� v�lik az �ghajlat.
Eur�p�ban Magyarorsz�g a legvesz�lyeztetettebb a csapad�kmennyis�g cs�kken�s�nek szempontj�b�l.