A torn�d� puszt�t� erej� forg�sz�lben  megnyilv�nul� meteorol�giai jelens�g. Jellemz�je, hogy a hevesen �rv�nyl�  l�goszlop a viharfelh�b�l indul ki, �s a f�ldfelsz�nnel �rintkezik. A f�ldet el nem �r� felh�t�lcs�rt tub�nak h�vj�k.

A miskolci torn�d�. (2008, j�lius 11.)

Az elnevez�s eredete
A tornado az angolb�l  elterjedt nemzetk�zi sz�, amelynek v�gs� eredete vitatott: a forr�sok egy r�sze szerint a spanyol  tronada ’(menny)d�rg�s’ sz� angol �tv�tele, amely a tronar  ’(menny)d�r�g’ ige n�nem� befejezett mell�kn�vi igeneve, ez pedig az azonos jelent�s� latin  TONARE „hangut�nz�s�tott” m�dosulata. M�sok szerint a r�gi spanyol tornar (< latin TORNARE) ig�b�l sz�rmazik, melynek jelent�se ’forog, (meg)fordul’ – ma m�r nem haszn�lj�k.

A torn�d�k "�lete"
Egy torn�d� �tlagosan 2-3 percig l�tezik. Ez id� alatt futja be a t�bb f�zisb�l �ll� �let�tj�t. A torn�d�k kialakul�s�nak els� f�zisa az �rv�nyl� f�zis, amikor megsz�letik a felfel� mozg� leveg�b�l  (amelyb�l maga a viharfelh�  is kialakul). Ekkor j�n l�tre jellemz� t�lcs�r form�ja is. A k�vetkez� f�zisban az �rv�ny el�ri a f�ldet. Ezut�n gyorsan k�vetkezik az �n. �rett f�zis, a legpuszt�t�bb id�szak. A t�rmel�k, amelyet a f�ldr�l sz�vott fel a v�kuum, s�t�tre sz�nezi a t�lcs�r als� r�sz�t. Az �sszees�s f�zis�ban a torn�d� gyorsan gyeng�l �s ker�lete is egyre kisebb lesz. V�g�l a hanyatl� szakaszban az energi�j�t pazarl� m�don fel�l� sz�rnyeteg gyorsan gyeng�l, majd elt�nik. A sz�lsebess�g a legvadabb torn�d�kban t�ll�pheti az 500 km/�r�t. A torn�d�k �tlagos sz�less�ge 400-500 m�ter. �ltal�ban 6–8 km-en �t �rintkeznek a felsz�nnel (a leghosszabb ismert torn�d�nyom azonban 350 km-es), �s mind�ssze n�h�ny percig l�teznek.

Oszt�lyz�suk
A torn�d�k jellemz�s�re – a sz�ler�ss�g �s a puszt�t�s m�rt�ke alapj�n – Theodore Fujita jap�n meteorol�gus 1971-ben egy relat�v oszt�lyoz�st dolgozott ki, amit k�s�bb, az ezredfordul� elej�n (2000-2004) �tdolgoztak. Az Egyes�lt �llamokban 2007. febru�r 1. �ta a korrig�lt Fujita sk�l�t haszn�lj�k, ami EF0-t�l EF5-ig terjed.

A korrig�lt Fujita sk�la
► EF0 (gyenge), sz�lsebess�g: 105–137 km/h – a tet�k s�r�lhetnek, eresz csatorn�k led�lnek, a fa�gak let�rnek �s a gyenge gy�k�rzet� f�k kid�lnek. (azok a torn�d�k amiknek nincs bejelentett puszt�t�sa, mindig EF0-sak)
► EF1 (m�rs�kelt), sz�lsebess�g: 138–178 km/h – a h�ztet�k felszakadnak, ajt�k leszakadnak, ablakok bet�rnek, a mobil h�zak felborulnak.
► EF2 (nagy), sz�lsebess�g: 179–218 km/h – a tet�szerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb f�k kit�rnek vagy gy�kerest�l kicsavarodnak, a kisebb t�rgyak sodr�dnak a leveg�ben, az aut�k felemelkednek
► EF3 (er�s), sz�lsebess�g: 219–266 km/h – teljes emeletek t�nhetnek el, komoly s�r�l�s nagyobb �p�letekben (p�ld�ul bev�s�rl�k�zpontok), a vonatszerelv�nyek felborulnak, minden fa kid�l vagy kit�rik, nehezebb g�pj�rm�vek f�lemelkednek �s m�tereket mozognak a leveg�ben.
► EF4 (puszt�t�), sz�lsebess�g: 267–322 km/h – az �p�letek a f�ld felsz�n�vel lesznek egyenl�k, a tet�szerkezetek, fah�zak, g�pj�rm�vek �s egy�b nagyobb t�rgyak folyamatosan sodr�dnak a leveg�ben.
► EF5 („elk�peszt�”), sz�lsebess�g: >322 km/h – a t�bbszintes �s vasbetonh�zak is �sszed�lnek, s darabjaik messzire sz�tsz�r�dnak; a neh�z j�rm�vek �s darabjaik t�bb sz�z m�ternyit rep�lnek. Katasztrof�lis puszt�t�s minden�tt. Eddig �sszesen k�t 5-�s szint� torn�d�t jegyeztek fel az EF sk�l�n. A legut�bbi Parkersburgban (Iowa �llam) 2008. m�jus 25.-�n, ami a f�l v�rost letarolta.

Az eredeti Fujita sk�la
hat�lyon k�v�l az USA-ban
► F0 (gyenge), sz�lsebess�g: 65-115 km/h – a k�m�nyek led�lnek, a fa�gak let�rnek, a gyenge gy�k�rzet� f�k �s a k�zleked�si t�bl�k kid�lnek.
► F1 (m�rs�kelt), sz�lsebess�g: 116-180 km/h – a h�ztet�k felszakadnak, a g�pj�rm�vek felborulnak vagy menet k�zben lesodr�dnak az �tr�l, a fah�zak �sszed�lnek.
► F2 (nagy), sz�lsebess�g: 181-250 km/h – a tet�szerkezetek leszakadnak, a g�pj�rm�vek �sszet�rnek, a nagyobb f�k kit�rnek vagy gy�kerest�l kicsavarodnak, a kisebb t�rgyak sodr�dnak a leveg�ben.
► F3 (er�s), sz�lsebess�g: 251-330 km/h – a h�zak �sszeroskadnak, a k�h�zak egyik-m�sik fala kid�l, a vonatszerelv�nyek felborulnak, minden fa kid�l vagy kit�rik, a g�pj�rm�vek f�lemelkednek �s m�tereket mozognak a leveg�ben.
► F4 (puszt�t�), sz�lsebess�g: 331-420 km/h – az �p�letek a f�ld felsz�n�vel lesznek egyenl�k, a tet�szerkezetek, fah�zak, g�pj�rm�vek �s egy�b nagyobb t�rgyak folyamatosan sodr�dnak a leveg�ben.
► F5 („elk�peszt�”), sz�lsebess�g: 421-510 km/h – a t�bbszintes �s vasbetonh�zak is �sszed�lnek, s darabjaik messzire sz�tsz�r�dnak; a neh�z j�rm�vek �s darabjaik t�bb sz�z m�ternyit rep�lnek. Katasztrof�lis puszt�t�s minden�tt.

Egy�b inform�ci�k
Egy �tlagos torn�d� 50–60 km/�r�s sebess�ggel  halad, de minden �vben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben �llnak, vagy �ppen 90-100 km/h sebess�ggel robognak. A m�ret igen v�ltozatos lehet. Akadnak mind�ssze 1 m�teresek, de el�fordulnak k�z�tt�k 3 kilom�teresek is. �tlagos m�ret�k 400-500 m�ter k�z�tt van. A nagyobbak t�bbnyire kev�sb� er�s szeleket produk�lnak. A forg�s ir�nya ugyanolyan, mint a ciklonokn�l. Az �szaki f�ltek�n az �ramutat� j�r�s�val ellenkez�en forognak. Ritk�n az �rv�ny viselkedhet rendellenesen is: k�r�lbel�l sz�z t�lcs�rb�l egy az �ramutat� j�r�s�val megegyez�en forog az �szaki f�ltek�n is. Az �l�l�nyeket �s t�rgyakat a torn�d� legink�bb oldalir�nyban haj�tja el. Az, hogy az �rv�ny igaz�n magasba sz�vja a t�rgyakat, el�g ritka jelens�g, b�r vannak olyan felv�telek, ahol ez is j�l megfigyelhet�. Az �llatokkal hasonl� a helyzet. Leggyakrabban kifel�, a f�ldh�z k�zel rep�ti �ket a sz�l, 40-600 m�teres t�vols�gra. N�ha olyan esetekr�l is hallani, hogy halak, szalamandr�k, b�k�k hullottak az �gb�l. Ilyen �gy fordulhat el�, hogy a torn�d� v�z felett halad el, �s onnan felszippantja az �l�l�nyek egy r�sz�t. Elviekben nem is a torn�d� emeli fel a t�rgyakat (ahogy sokan mondj�k: "sz�vja fel"), hanem a torn�d� k�r�li l�gnyom�s nyomja be a t�rgyakat a forg�sz�l k�zepe fel�. Ugyanis a torn�d� k�zep�n alacsony l�gnyom�s alakul ki �s a f�ldi l�gnyom�s ezt pr�b�lja kiegyenl�teni. Hasonl� elven m�k�dik a porsz�v�. A porsz�v� se tud sz�vni, ugyanis ilyen, hogy „sz�v�er�” nincs. Minden a l�gnyom�st�l f�gg. A porsz�v� nyom�sk�l�nbs�get id�z el� a motort�rben �s a k�ls� l�gnyom�sk�l�nbs�g tolja be a port a porsz�v�ba. 1915-ben egy torn�d� kacs�k sz�zait ragadta fel, �s sz�rta le mintegy 38 kilom�teres t�vols�gban. 1953-ban nagy �t�zott matracok hullottak az �gb�l, melyeket egy torn�d� ragadott el onnan 75 kilom�terre. Egy torn�d� egyszer 15 tonn�s g�pezetet mozd�tott el. Hogy ez felemel�st vagy elcs�sz�st jelentett-e, nem lehet tudni. Egy k�zepes erej� torn�d�nak nem okoz neh�zs�get a leveg�be emelni 500-800 kg-os t�rgyakat. Az ilyen k�pz�dm�nyekben egy kisebb t�lcs�r figyelhet� meg egy nagyobb �rv�nyben. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi �rv�ny nagyon nagy puszt�t�st v�gezhet. Amerre az �rv�ny elhalad, jellemz�en spir�lis  rajzolat l�tszik, f�leg mez�gazdas�gi ter�leteken, tengerpartokon. N�ha a spir�lis bar�zd�k m�lys�ge el�ri az 50-100 cm-t is. A v�zt�lcs�r is torn�d�. A sz�razf�ldiekhez hasonl� m�don j�n l�tre, hasonl� �lettartam� �s jelleg�. Ebben az esetben azonban a t�lcs�r "tiszta" marad, mivel az �rv�ny csak vizet sz�v fel a felsz�nr�l.