A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják.

Kifejlődés
A trópusi ciklonok az 5. és 20. szélességi kör között keletkeznek. Keletkezésükhöz óriási méretű meleg vízfelület szükséges, amely felett megindulnak a ciklon keletkezéséhez szükséges áramlatok. Mivel az Egyenlítő közvetlen közelében a Coriolis-erő nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak magasabb szélességeken keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt. A meleg óceán felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd. A kialakult légköri képződmény csak trópusi viharnak nevezhető addig, míg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/óra). Ettől kezdve a szakemberek hivatalosan regisztrálják, elnevezik és mozgását folyamatosan nyomon követik. A trópusi ciklon mérete és a benne lévő légnyomás jelentősen kisebb, mint a mérsékelt övi cikloné. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. A mérsékelt övi ciklonokkal szemben a trópusi ciklonokban nincsenek frontok. A ciklon középpontjában található a legkisebb légnyomás, itt kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol felhők nem találhatók. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének, és ennek mérete mindössze 15–40 km. A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre, ez a viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát  átfogja, jól fejlett, és igen intenzív csapadék hullik belőle. Mérete jóval kisebb, mint a mérsékelt övi cikloné, csak a legritkább esetben haladja meg az ezer km-t. Ha a ciklon szárazföld vagy hideg vízfelület fölé ér, akkor sokat veszít erejéből, mert megszűnik a meleg, vízgőzben gazdag levegő utánpótlása. Csak az átmeneti évszakra jellemzőek.

Nevek
A trópusi ciklonok keletkezési helyük szokásai szerint kapják nevüket. A hurrikánok megkülönböztető nevet a vészjelző szolgálat munkájának egyszerűsítése érdekében, valamint a média kellő figyelemfelkeltése miatt kapnak. Kezdetben az észlelési nap katolikus szentek neveit tartalmazó naptár aznapra eső nevét kapták. Az 1800-as évektől kezdve ismert emberekről nevezték el a hurrikánokat, nem egyszer kevéssé népszerű politikusok neveit használták. A II. világháború után az amerikai meteorológusok női nevekkel kezdték el megkülönböztetni az egyes hurrikánokat a feleségük, a szeretőjük, a kislányuk, vagy éppen az anyósuk neve alapján. 1953-tól az USA hurrikánközpontja ajánlott elnevezéseket, manapság pedig a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hurrikántanácsa dönt a nevekről. Az elnevezés abc-sorrendben történik: az év első hurrikánjának neve A-val kezdődik. A női és férfi nevek váltakoznak. A rendszerből kivették a Q és U betüket, az Atlanti térség listájáról az X, Y és Z betűket is, mert nincs elég ezekkel kezdődő név az angol nyelvben. Hat lista forog így oly módon, hogy hatévente ugyanazok a nevek jönnek sorra. A különlegesen sok rombolást végző, vagy más módon kivételes ciklonok nevét „befagyasztják”, mint a híres csapatjátékosok mezszámát. Amennyiben egy év során több, mint 21 trópusi ciklont észlelnek, a nevek a görög abécével folytatódnak (alfa, béta, gamma stb.). A hawaii hurrikánközpont saját hagyományos hawaii neveket tartalmazó listát vezet a felségvizein keletkező hurrikánokra. A tájfunokat a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tájfuntanácsa nevezi el. Öt névlista forog, az egyes lista tizenöt tagállama mindegyike két-két nevet ajánlhat. A listát nem kezdik az év elején elölről. A japán meteorológiai intézetnek párhuzamos rendszere van, mely szerint a tájfunokat év és sorszám szerint nevezik el. Az ausztrál meteorológiai intézet három neveket tartalmazó listát tart különböző területeire. Fidzsi-szigetek és Pápua Új-Guinea szintén saját listát vezet. A Seychelle-szigetek meteorológiai intézete az Indiai-óceán délnyugati területeinek viharairól vezet listát. India és környezetének trópikus ciklonait működési területük és szükség esetén az évszám szerint nevezik el: például a Bangladesh és a Bhola ciklon, vagy a Kalkutta 1737 és 1864 ciklon. 2004-től kezdődően India is nevet ad a tropikus ciklonoknak.

Híres trópusi ciklonok
Tájfunok, ciklonok és hurrikánok, melyeket feljegyzett a történelem.
► 2005-ben 27 hurrikán okozott károkat. Név szerint: Arlene, Bret, Cindy, Dennis, Emily, Franklin, Gret, Harvey, Irene, Jose, Katrina, Lee, Maria, Nate, Ophelia, Philippe, Rita, Stan, Tammy, Vince, Wilma, Alpha, Beta, Delta, Epsilon, Zeta.
► 2005. október 10.: A Vince hurrikán Madeira szigetétől délnyugatra jött létre. Mindössze 1-es fokig erősödött, majd legyengülvén Portugáliában ért partot. A Vince az első Európát elérő trópusi ciklon.
► 2005. október 20.: Minden idők legerősebb atlanti vihara, a Wilma hurrikán söpör végig Mexikó keleti és Florida középső részén. A Wilma a nyílt Karib-tengeren 320 km/h-s szélsebességet ér el. Ennek köszönhető, hogy „csak” 62 halálos áldozatot követel.
► 2005. augusztus 30.: A Katrina hurrikán eléri New Orleanst. A várost elönti a megáradt Mississippi, de szinte teljes a pusztulás a környékbeli városokban is. New Orleansban, az USA egyik legfontosabb kikötővárosában anarchia tör ki. Az utcán halottak hevertek, járvány szedte áldozatait és a garázdálkodó fegyveres bandák megfékezésére a hadsereget kellett bevetni. A Katrina 75 milliárd dollárnyi kárt okozott, e teljesítménnyel kiérdemelte a minden idők legdrágább trópusi vihara címet. A Katrina hurrikánhoz köthető az olajárak 70 dollár/hordó fölé emelkedése is.
► 2004. március 26.: Az emberiség által az Atlanti-óceán déli medencéjében elsőként megfigyelt trópusi ciklon a Catarina nevet kapja. Korábban a meterológusok úgy gondolták, hogy az Atlanti-óceán déli régióiban lehetetlen a trópusi ciklonok létrejötte. A Catarina ciklon megjelenése annyira meglepetésként érte a tudósokat, hogy névlista hiányában Santa Catarina brazil szövetségi államról nevezték el.
► 1997. december: A Paka szupertájfun a világ valaha mért legnagyobb, nem tornádóhoz köthető szélsebességét hozta. A Csendes-óceánon átvonuló vihar mindössze Guam szigetét érintette, ahol a szélmérő műszer 380 km/h-t jelzett, mielőtt összetört.
► 1992 Az Inki hurrikán 3 milliárd dolláros kárt okozott Hawaiin. Ez a szigetek történetének legerősebb vihara.
► 1979. október: A Tip tájfun minden idők legkiterjedtebb trópusi viharaként vonul a csendes-óceáni szigetvilágban. A legnagyobb mért szélsebesség 310 km/h volt.
► 1970. november 13.: A Bohla ciklon körülbelül 500 000 halálos áldozatot szed a Gangesz bangladesi torkollatában. Az akkor Kelet-Pakisztán néven a mai Pakisztán fennhatósága alá tartozó országrészbe alig érkezik külső segítség. Ennek következménye az 1971-ben kitört felkelés, mely a független Banglades kikiáltását eredményezte. A Bohla volt a történelem legtöbb halálos áldozattal járó vihara.
► 1935. szeptember 2.: A Labor Day hurrikán 260 km/h szélsebességgel 4000 áldozatot szedve tarolja le Florida déli részét.
► 1900: A Galveston hurrikán következtében 12000 ember hal meg Kubában és Karib-tengeren. A világ először kap képes beszámolót egy hurrikán pusztításáról.
► 1720: A "Nagy Hurrikán" 22000 embert pusztít el a Karib-tengeri szigeteken.
► 1281: A Kamikaze (Isteni szél) tájfun elsüllyeszti a japán szigetek megtámadására indult mongol hajóhadat. Japán megmenekül a Mongol Birodalomba való beolvadástól, megőrzi államiságát és saját kultúráját.