A tr�pusi ciklon t�bb sz�z kilom�ter �tm�r�j� felh��rv�ny. Ciklon�lisan, vagyis az �szaki f�ltek�n az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes, a d�lin vele egyez� ir�nyban forog. A R�kt�r�t� �s a Bakt�r�t� k�z�tti ter�leten, azaz a tr�puson, pontosan a 10. �s a 20. sz�less�gi k�r k�z�tt keletkezik. Az �rv�nyl�s ir�ny�t nem sz�m�tva semmiben sem hasonl�t a haz�nkban is el�fordul� m�rs�kelt �vi ciklonokhoz. A Csendes-�ce�n t�rs�g�ben t�jfunnak, a Karib-tenger t�rs�g�ben hurrik�nnak h�vj�k.

Kifejl�d�s
A tr�pusi ciklonok az 5. �s 20. sz�less�gi k�r k�z�tt keletkeznek. Keletkez�s�kh�z �ri�si m�ret� meleg v�zfel�let sz�ks�ges, amely felett megindulnak a ciklon keletkez�s�hez sz�ks�ges �ramlatok. Mivel az Egyenl�t� k�zvetlen k�zel�ben a Coriolis-er� nagyon gyenge (az Egyenl�t�n nulla), itt nem is indulhat meg a ciklon�ris mozg�s. Ennek k�vetkezm�nye, hogy tr�pusi ciklonok csak magasabb sz�less�geken keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenl�t�t. A meleg �ce�n felett p�rad�s, forr� leveg� emelkedik a magasba, �s spir�lis forg�sba kezd. A kialakult l�gk�ri k�pz�dm�ny csak tr�pusi viharnak nevezhet� addig, m�g a benne mozg� szelek sebess�ge el nem �ri a 74 m�rf�ld/�r�t (megk�zel�t�leg 120 km/�ra). Ett�l kezdve a szakemberek hivatalosan regisztr�lj�k, elnevezik �s mozg�s�t folyamatosan nyomon k�vetik. A tr�pusi ciklon m�rete �s a benne l�v� l�gnyom�s jelent�sen kisebb, mint a m�rs�kelt �vi ciklon�. A tr�pusi ciklon szelei el�rhetik ak�r a 240–350 km/�r�s sebess�get, ami m�r �ri�si puszt�t�shoz vezethet. A m�rs�kelt �vi ciklonokkal szemben a tr�pusi ciklonokban nincsenek frontok. A ciklon k�z�ppontj�ban tal�lhat� a legkisebb l�gnyom�s, itt kialakul egy lefel� mozg� �raml�s, ahol felh�k nem tal�lhat�k. Ezt a r�szt nevezik a ciklon szem�nek, �s ennek m�rete mind�ssze 15–40 km. A szemet gy�r� alakban �ri�si felh�fal �vezi, melyet a rendk�v�l heves fel�raml�sok hoznak l�tre, ez a viharz�na. A felh�fal a teljes troposzf�r�t  �tfogja, j�l fejlett, �s igen intenz�v csapad�k hullik bel�le. M�rete j�val kisebb, mint a m�rs�kelt �vi ciklon�, csak a legritk�bb esetben haladja meg az ezer km-t. Ha a ciklon sz�razf�ld vagy hideg v�zfel�let f�l� �r, akkor sokat vesz�t erej�b�l, mert megsz�nik a meleg, v�zg�zben gazdag leveg� ut�np�tl�sa. Csak az �tmeneti �vszakra jellemz�ek.

Nevek
A tr�pusi ciklonok keletkez�si hely�k szok�sai szerint kapj�k nev�ket. A hurrik�nok megk�l�nb�ztet� nevet a v�szjelz� szolg�lat munk�j�nak egyszer�s�t�se �rdek�ben, valamint a m�dia kell� figyelemfelkelt�se miatt kapnak. Kezdetben az �szlel�si nap katolikus szentek neveit tartalmaz� napt�r aznapra es� nev�t kapt�k. Az 1800-as �vekt�l kezdve ismert emberekr�l nevezt�k el a hurrik�nokat, nem egyszer kev�ss� n�pszer� politikusok neveit haszn�lt�k. A II. vil�gh�bor� ut�n az amerikai meteorol�gusok n�i nevekkel kezdt�k el megk�l�nb�ztetni az egyes hurrik�nokat a feles�g�k, a szeret�j�k, a kisl�nyuk, vagy �ppen az any�suk neve alapj�n. 1953-t�l az USA hurrik�nk�zpontja aj�nlott elnevez�seket, manaps�g pedig a Meteorol�giai Vil�gszervezet (WMO) hurrik�ntan�csa d�nt a nevekr�l. Az elnevez�s abc-sorrendben t�rt�nik: az �v els� hurrik�nj�nak neve A-val kezd�dik. A n�i �s f�rfi nevek v�ltakoznak. A rendszerb�l kivett�k a Q �s U bet�ket, az Atlanti t�rs�g list�j�r�l az X, Y �s Z bet�ket is, mert nincs el�g ezekkel kezd�d� n�v az angol nyelvben. Hat lista forog �gy oly m�don, hogy hat�vente ugyanazok a nevek j�nnek sorra. A k�l�nlegesen sok rombol�st v�gz�, vagy m�s m�don kiv�teles ciklonok nev�t „befagyasztj�k”, mint a h�res csapatj�t�kosok mezsz�m�t. Amennyiben egy �v sor�n t�bb, mint 21 tr�pusi ciklont �szlelnek, a nevek a g�r�g ab�c�vel folytat�dnak (alfa, b�ta, gamma stb.). A hawaii hurrik�nk�zpont saj�t hagyom�nyos hawaii neveket tartalmaz� list�t vezet a fels�gvizein keletkez� hurrik�nokra. A t�jfunokat a Meteorol�giai Vil�gszervezet (WMO) t�jfuntan�csa nevezi el. �t n�vlista forog, az egyes lista tizen�t tag�llama mindegyike k�t-k�t nevet aj�nlhat. A list�t nem kezdik az �v elej�n el�lr�l. A jap�n meteorol�giai int�zetnek p�rhuzamos rendszere van, mely szerint a t�jfunokat �v �s sorsz�m szerint nevezik el. Az ausztr�l meteorol�giai int�zet h�rom neveket tartalmaz� list�t tart k�l�nb�z� ter�leteire. Fidzsi-szigetek �s P�pua �j-Guinea szint�n saj�t list�t vezet. A Seychelle-szigetek meteorol�giai int�zete az Indiai-�ce�n d�lnyugati ter�leteinek viharair�l vezet list�t. India �s k�rnyezet�nek tr�pikus ciklonait m�k�d�si ter�let�k �s sz�ks�g eset�n az �vsz�m szerint nevezik el: p�ld�ul a Bangladesh �s a Bhola ciklon, vagy a Kalkutta 1737 �s 1864 ciklon. 2004-t�l kezd�d�en India is nevet ad a tropikus ciklonoknak.

H�res tr�pusi ciklonok
T�jfunok, ciklonok �s hurrik�nok, melyeket feljegyzett a t�rt�nelem.
► 2005-ben 27 hurrik�n okozott k�rokat. N�v szerint: Arlene, Bret, Cindy, Dennis, Emily, Franklin, Gret, Harvey, Irene, Jose, Katrina, Lee, Maria, Nate, Ophelia, Philippe, Rita, Stan, Tammy, Vince, Wilma, Alpha, Beta, Delta, Epsilon, Zeta.
► 2005. okt�ber 10.: A Vince hurrik�n Madeira sziget�t�l d�lnyugatra j�tt l�tre. Mind�ssze 1-es fokig er�s�d�tt, majd legyeng�lv�n Portug�li�ban �rt partot. A Vince az els� Eur�p�t el�r� tr�pusi ciklon.
► 2005. okt�ber 20.: Minden id�k leger�sebb atlanti vihara, a Wilma hurrik�n s�p�r v�gig Mexik� keleti �s Florida k�z�ps� r�sz�n. A Wilma a ny�lt Karib-tengeren 320 km/h-s sz�lsebess�get �r el. Ennek k�sz�nhet�, hogy „csak” 62 hal�los �ldozatot k�vetel.
► 2005. augusztus 30.: A Katrina hurrik�n el�ri New Orleanst. A v�rost el�nti a meg�radt Mississippi, de szinte teljes a pusztul�s a k�rny�kbeli v�rosokban is. New Orleansban, az USA egyik legfontosabb kik�t�v�ros�ban anarchia t�r ki. Az utc�n halottak hevertek, j�rv�ny szedte �ldozatait �s a gar�zd�lkod� fegyveres band�k megf�kez�s�re a hadsereget kellett bevetni. A Katrina 75 milli�rd doll�rnyi k�rt okozott, e teljes�tm�nnyel ki�rdemelte a minden id�k legdr�g�bb tr�pusi vihara c�met. A Katrina hurrik�nhoz k�thet� az olaj�rak 70 doll�r/hord� f�l� emelked�se is.
► 2004. m�rcius 26.: Az emberis�g �ltal az Atlanti-�ce�n d�li medenc�j�ben els�k�nt megfigyelt tr�pusi ciklon a Catarina nevet kapja. Kor�bban a meterol�gusok �gy gondolt�k, hogy az Atlanti-�ce�n d�li r�gi�iban lehetetlen a tr�pusi ciklonok l�trej�tte. A Catarina ciklon megjelen�se annyira meglepet�sk�nt �rte a tud�sokat, hogy n�vlista hi�ny�ban Santa Catarina brazil sz�vets�gi �llamr�l nevezt�k el.
► 1997. december: A Paka szupert�jfun a vil�g valaha m�rt legnagyobb, nem torn�d�hoz k�thet� sz�lsebess�g�t hozta. A Csendes-�ce�non �tvonul� vihar mind�ssze Guam sziget�t �rintette, ahol a sz�lm�r� m�szer 380 km/h-t jelzett, miel�tt �sszet�rt.
► 1992 Az Inki hurrik�n 3 milli�rd doll�ros k�rt okozott Hawaiin. Ez a szigetek t�rt�net�nek leger�sebb vihara.
► 1979. okt�ber: A Tip t�jfun minden id�k legkiterjedtebb tr�pusi viharak�nt vonul a csendes-�ce�ni szigetvil�gban. A legnagyobb m�rt sz�lsebess�g 310 km/h volt.
► 1970. november 13.: A Bohla ciklon k�r�lbel�l 500 000 hal�los �ldozatot szed a Gangesz bangladesi torkollat�ban. Az akkor Kelet-Pakiszt�n n�ven a mai Pakiszt�n fennhat�s�ga al� tartoz� orsz�gr�szbe alig �rkezik k�ls� seg�ts�g. Ennek k�vetkezm�nye az 1971-ben kit�rt felkel�s, mely a f�ggetlen Banglades kiki�lt�s�t eredm�nyezte. A Bohla volt a t�rt�nelem legt�bb hal�los �ldozattal j�r� vihara.
► 1935. szeptember 2.: A Labor Day hurrik�n 260 km/h sz�lsebess�ggel 4000 �ldozatot szedve tarolja le Florida d�li r�sz�t.
► 1900: A Galveston hurrik�n k�vetkezt�ben 12000 ember hal meg Kub�ban �s Karib-tengeren. A vil�g el�sz�r kap k�pes besz�mol�t egy hurrik�n puszt�t�s�r�l.
► 1720: A "Nagy Hurrik�n" 22000 embert puszt�t el a Karib-tengeri szigeteken.
► 1281: A Kamikaze (Isteni sz�l) t�jfun els�llyeszti a jap�n szigetek megt�mad�s�ra indult mongol haj�hadat. Jap�n megmenek�l a Mongol Birodalomba val� beolvad�st�l, meg�rzi �llamis�g�t �s saj�t kult�r�j�t.