A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengés hipocentrumának nevezünk, gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A feszültség több okból halmozódhat fel.
Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki. (Ha megnézzük a képet nagyon jól kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.) Ezeket a földrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) földrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak. Ezeket a földrengéseket, amiket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (például vulkánkitörés hatására, amikor a földrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengéseket a föld alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használták fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják kísérni, de mivel ezek mesterségesen keltett földrengések, nem szokták a földrengések közé sorolni őket.
Keletkezése
Nagyon nagy számú földrengés keletkezik a Földön nap mint nap, de ezeknek a rengéseknek a legnagyobb része az ember számára nem érzékelhető, úgynevezett mikroszeizmikus rengés. Az olyan rengéseket, amelyek az ember számára is érzékelhetőek makroszeizmikus rengéseknek nevezzük. Ilyenből naponta csak egy-kettő keletkezik. A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét. Egy földrengés kipattanása után mértek több 10 m-es szintbeli eltéréseket a rengés előtti állapothoz képest. Ezeket a rengéseket, amelyek 70 km-es mélységig keletkeznek sekély mélységű rengéseknek hívjuk. A kőzetlemez folyamatosan halad lefelé és kb. 600 km-es mélységben beleolvad az asztenoszférába. Ha a földrengés mélysége 70–300 km között van közepes mélységű rengésekről beszélünk majd végül a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük.
Hatásai
A földrengések nagyon sokféleképpen tudnak rombolni és az emberi életben kárt tenni. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, mint maga a földrengés. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak nem tudnak ellenállni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük a földrengés hatására keletkező egyéb természeti jelenségeket, ezek közül is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsonyán láthattuk is, a cunami, ami a tengerfenéken kipattanó rengés következtében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelébe érve több 10 m magasra is megnőhet. Ezenkívül a földrengés kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelő természeti jelenségeket is, például földcsuszamlásokat és hegyomlásokat. A városokban a legpusztítóbb utóhatása a földrengéseknek a gázvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtipusok elveszthetik szilárdságukat, ez az ún. talajfolyósodás jelensége, amely szintén komoly károkat okozhat az épületekben.
Erősség
A földrengések erősségének jellemzésére többféle skálát használnak:
► Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg.
► Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le.
► Európai makroszeizmikus-skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata.
A földrengések erősségének mérésére szeizmográfokat használnak. Ezek olyan elven működnek, hogy egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik. A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.
start
Kedves látogató, üdvözöllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon reményem szerint mindent meg fogsz találni, amire csak szükséged van tudásod bővítéséhez! Itt nem kell elővenned egy lapot, és leírni mit tanultál mára, hiszen sokkal, de sokkal több információt zúdítók rád mint a tanárnéni vagy a tanárbácsi nyolcadikos padkoptatásaid során. Tehát kapaszkodj, és indulhat is a (főként) geológiai túra!
navigáció
Mint tudjuk a Földnek többféle rendszere, szférája van. Például a bioszféra, hidroszféra, valamint a földön kívül elhelyezkedő sztratoszféra, mezoszféra, stb. A természeti katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk. Természeti, és emberi eredetű. A különbség a kettő között, hogy az egyik magától, természetesen módon jön létre, még a másikat mi, a Föld lakói, az emberek okozzuk.
► Mi az a "természeti katasztrófa"?
► Geológiai eredetű katasztrófák úgy mint vulkánkitörések, földcsuszamlások, földrengések.
► Hidrológiai eredetű katasztrófák úgy mint szökőár, lavina, árvíz.
► Légköri, más néven klimatikus eredetű katasztrófák, olyanok mint a tornádó, hurrikán, vagy akár a globális felmelegedés.
► Tűzkatasztrófák azaz erdőtüzek, tűzvészek, stb.
► Földön kívüli eredetű, mint más bolygókkal ütközés, meteoritok, szupernova-kitörés.
► Növények és kártevők okozta természeti katasztrófák
► Állatok okozta természeti katasztrófák
► Betegségek, járványok
► Ember által okozott természeti katasztrófák, pl. bányaomlás, vízszennyezés, atombalesetek
► Extrák, érdekességek
A Richter - skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
Megannyi tindézser imádja a zenét. Ezért nem meglepő, hogy nem kevés zenész és zenekar hívja/hívta fel a figyelmünk arra, hogy mennyire pusztítjuk a saját bolygónkat, mennyi kár történik az emberi szennyezés miatt. Én a személyes "kedvencemet" választottam ki. Még a szöveget is lefordítottam nektek, csak hogy jobban megértse az is, aki kevésbé tud angolul.
Magyar zenészek a figyelemfelkeltés küldetésével
Igen, természetesen magyar bandák és zenészek is tisztában vannak a föld elkeserítő helyzetével. Ilyen például a Grenma - Én szóltam c. számának mondanivalója is.
help
A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, helyi idő szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezésű műsor során több mint 60 millió dollár gyűlt össze a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.
A természet ereje, mint a kőbe zárt erő egy pillanat alatt, könnyedén tönkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Földrengések, vulkánkitörések, természeti katasztrófák, ezek keletkezése és leküzdése - mind olyan témák, melyeket a könyv rövid kérdések és konkrét válaszok alapján tesz érthetővé a gyerekek és a fiatalok számára. Hogyan keletkeznek az erdőtüzek? Miért változik meg az ég színe? Hogyan nyújtanak nekünk segítséget a műholdak? Érthető és pontos válaszokat ad mindazokra a kérdésekre, melyeket a természet erejével kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvasók.
Milyen természeti és civilizációs veszélyekre kell felkészülni? Kiknek kell felkészülni? Milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és vezetőiknek a katasztrófavédelemben? Hogyan valósul meg a katasztrófák elleni védekezés Magyarországon, és hogyan illeszkedik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez? Mindezen kérdésekre, és még sok továbbira is választ, vagy lehetséges iránymutatást talál könyvünkben. A kötet bemutatja a hivatásos és más együttműködő katasztrófavédelmi-mentő szervezetek tevékenységét, részletezi, hogy kiknek és hogyan kell részt venniük katasztrófavédelmi-polgári védelmi feladatok ellátásában, kitekintést nyújt a nemzetközi és európai lakosságvédelmi szabályokra, valamint ezek magyarországi végrehajtására.
Az antik világ hét csodája az emberi szellem technikai és művészeti teljesítményének csúcsait képviseli. De vajon hogyan született a Kheopsz-piramis? Mitől függőkert Semiramis kertje? Miért pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszólosz síremlékét? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre és még sok, érdekes kérdésre ad választ a Mi micsoda sorozatnak ez az új kötete.
katasztrófa - szótár
EPICENTRUM
Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.
► Belépés neked nincs szükséged rá, csupán nekem, a szerkesztőnek.
► Források fontos oldalak egytől - egyig, ahol hasonlóan fontos adatokat találsz, és ahonnan és hozom az adatokat.
► Vendégkönyv nem hírdetés, hanem kapcsolattartás, vagy a természeti katasztrófákkal való dolgok megvitatására alkalmas.
KÉRLEK ne hírdess, ne kérj szavazást. NEM nézem meg az új dizájnod, a most nyílt lapod. LEGALÁBB ezen az oldalon arra használjuk a chatet amire való...