Az aszály olyan időszakot jelent,amikor az átlagosnál jelentősen kevesebb csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja.
Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő, s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak. A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az aszályt szabályellenes időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés. A globális felmelegedés miatt Magyarországon egy elsivatagosodási folyamat figyelhető meg. Európában hazánk a legveszélyeztettebb a csapadék mennyiség csökkenésének szempontjából. A Duna-Tisza közén a talajvízszint jelentősen, helyenként 6-7 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés miatt mintegy 10,000 négyzetkilométer nagyságú területet elsivatagosodás fenyeget."
start
Kedves látogató, üdvözöllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon reményem szerint mindent meg fogsz találni, amire csak szükséged van tudásod bővítéséhez! Itt nem kell elővenned egy lapot, és leírni mit tanultál mára, hiszen sokkal, de sokkal több információt zúdítók rád mint a tanárnéni vagy a tanárbácsi nyolcadikos padkoptatásaid során. Tehát kapaszkodj, és indulhat is a (főként) geológiai túra!
navigáció
Mint tudjuk a Földnek többféle rendszere, szférája van. Például a bioszféra, hidroszféra, valamint a földön kívül elhelyezkedő sztratoszféra, mezoszféra, stb. A természeti katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk. Természeti, és emberi eredetű. A különbség a kettő között, hogy az egyik magától, természetesen módon jön létre, még a másikat mi, a Föld lakói, az emberek okozzuk.
► Mi az a "természeti katasztrófa"?
► Geológiai eredetű katasztrófák úgy mint vulkánkitörések, földcsuszamlások, földrengések.
► Hidrológiai eredetű katasztrófák úgy mint szökőár, lavina, árvíz.
► Légköri, más néven klimatikus eredetű katasztrófák, olyanok mint a tornádó, hurrikán, vagy akár a globális felmelegedés.
► Tűzkatasztrófák azaz erdőtüzek, tűzvészek, stb.
► Földön kívüli eredetű, mint más bolygókkal ütközés, meteoritok, szupernova-kitörés.
► Növények és kártevők okozta természeti katasztrófák
► Állatok okozta természeti katasztrófák
► Betegségek, járványok
► Ember által okozott természeti katasztrófák, pl. bányaomlás, vízszennyezés, atombalesetek
► Extrák, érdekességek
A Richter - skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
Megannyi tindézser imádja a zenét. Ezért nem meglepő, hogy nem kevés zenész és zenekar hívja/hívta fel a figyelmünk arra, hogy mennyire pusztítjuk a saját bolygónkat, mennyi kár történik az emberi szennyezés miatt. Én a személyes "kedvencemet" választottam ki. Még a szöveget is lefordítottam nektek, csak hogy jobban megértse az is, aki kevésbé tud angolul.
Magyar zenészek a figyelemfelkeltés küldetésével
Igen, természetesen magyar bandák és zenészek is tisztában vannak a föld elkeserítő helyzetével. Ilyen például a Grenma - Én szóltam c. számának mondanivalója is.
help
A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, helyi idő szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezésű műsor során több mint 60 millió dollár gyűlt össze a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.
A természet ereje, mint a kőbe zárt erő egy pillanat alatt, könnyedén tönkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Földrengések, vulkánkitörések, természeti katasztrófák, ezek keletkezése és leküzdése - mind olyan témák, melyeket a könyv rövid kérdések és konkrét válaszok alapján tesz érthetővé a gyerekek és a fiatalok számára. Hogyan keletkeznek az erdőtüzek? Miért változik meg az ég színe? Hogyan nyújtanak nekünk segítséget a műholdak? Érthető és pontos válaszokat ad mindazokra a kérdésekre, melyeket a természet erejével kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvasók.
Milyen természeti és civilizációs veszélyekre kell felkészülni? Kiknek kell felkészülni? Milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és vezetőiknek a katasztrófavédelemben? Hogyan valósul meg a katasztrófák elleni védekezés Magyarországon, és hogyan illeszkedik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez? Mindezen kérdésekre, és még sok továbbira is választ, vagy lehetséges iránymutatást talál könyvünkben. A kötet bemutatja a hivatásos és más együttműködő katasztrófavédelmi-mentő szervezetek tevékenységét, részletezi, hogy kiknek és hogyan kell részt venniük katasztrófavédelmi-polgári védelmi feladatok ellátásában, kitekintést nyújt a nemzetközi és európai lakosságvédelmi szabályokra, valamint ezek magyarországi végrehajtására.
Az antik világ hét csodája az emberi szellem technikai és művészeti teljesítményének csúcsait képviseli. De vajon hogyan született a Kheopsz-piramis? Mitől függőkert Semiramis kertje? Miért pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszólosz síremlékét? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre és még sok, érdekes kérdésre ad választ a Mi micsoda sorozatnak ez az új kötete.
katasztrófa - szótár
EPICENTRUM
Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.
► Belépés neked nincs szükséged rá, csupán nekem, a szerkesztőnek.
► Források fontos oldalak egytől - egyig, ahol hasonlóan fontos adatokat találsz, és ahonnan és hozom az adatokat.
► Vendégkönyv nem hírdetés, hanem kapcsolattartás, vagy a természeti katasztrófákkal való dolgok megvitatására alkalmas.
KÉRLEK ne hírdess, ne kérj szavazást. NEM nézem meg az új dizájnod, a most nyílt lapod. LEGALÁBB ezen az oldalon arra használjuk a chatet amire való...