DISASTER ONLINE // what happened? destroying our world
rvz

Az rvz egy folyvz vzszintjnek olyan mrtk emelkedse, amikor az medrbl kilp. Fontos megklnbztetni az radstl, amikor a vzszint ugyan megemelkedik, de a mederbl nem lp ki a vz. Az rvz nem jelent felttlenl katasztrfahelyzetet. Az rvizek hrom nagy csoportja, a jgtorldsbl add jeges rvz  (ilyen volt pldul az 1838-as pesti r), az egyszerre olvad htmegbl keletkez tavaszi rvz (ez okozott a Duna fels szakaszn 150 ve nem ltott vzszintet 2006 mrciusban), illetve a nagy tavaszi, vagy nyri eszsekbl keletkez zldr.

A Pallas nagy lexikonban
Az . fogalma megklnbztetend az rads fogalmtl, mely egyszeren a vzszint emelkedst jelenti. Ha ez nem hgja tl az tlagos partmagassgot, akkor a foly megradt: ha pedig magasabbra emelkedik, akkor kint kis, kzpmagas s magas .-kel klnbztet meg a vztechnika, anlkl hogy kzttk les hatrt lehetne vonni kis . az, mely a partnak s az rtrnek csak alacsonyabb rszeit nti el.; nagy . pedig az, mely oly terleteket nt el vagy fenyeget elntssel, melyek ettl rendszerint mentesek lvn, mvels al vannak fogva s rajtok lakhzak, kzleked utak s egyb kultrmvek vannak. A nagy .-ek magassga a legtbb szablyozsi rendszer, de fleg a tltsezsi rendszer mellett emelkedik; viszont a tltsek flptse, ezek folytonos karbantartsa s szablyos vdelme folytn cskken az rvizek veszlyessge. A Tiszn pldul gy az 1830. vi, mint az 1855-iki A.-k mint igen nagy A.-ek ismeretesek, holott manapsg az ugyanily magassgot elr rvizek csak kis, legfljebb kzpmagas . szmba mennek. A vzszintnek emelkedst s slyedst rhullmnak nevezik azrt, mert ha ezt felrajzoljuk (hosszsgnak az idegysgeket, magassgnak a megfelel leolvasott vzllsokat vve), rendesen hullm-alak vonalat kapunk: Minden egyfolytban tart eszs, holvadskor a meleg napok egy ciklusa, vagy meleg szelek: okai egy-egy rhullm lefolysnak, mely azonban rendesen csak a folyam legfels szakaszn klnbztethet meg nllan. Lejjebb az rhullmok mr sszeolvadnak mert lefel haladtban minden rhullm megnylik s egyttal megfogy magassgban (kivvn, ha jgtorlds, szorulat vagy egyb akadly flduzzasztja), minthogy az rhullmot kpez vztmeg egy rsze a meder vagy hullmtr (vagyis a folynak a kt oldali rvzvdelmi tltsek kz es rsze) betltshez hasznldik fl s gy visszamarad. Ennek folytn sebessge is cskken, mirt is egy ksbbi rhullm, mely mr kevesebb vztmeget veszt, utolri s eggy-olvadnak. Az eggy-olvads elmozdti a mellkfolyk is, melyeken gyakran akkor r a ffolyba egy rhullm, mikor ez utbbin ppen egy hullmvlgy halad lefel. Minl nagyobb a foly fels s als szakasznak esse kztt a klnbsg: annl tbb rhullm ri ez utbbin egymst utol. 1881. mrcius elejtl jlius vgig mintegy 13 kisebb-nagyobb rhullm jtt le a hrom Krsn, ezek azonban Gyomnl mr csak egyetlen egy rhullmot kpeztek, melyen csak apr kidudorodsok jelzik a jelentkenyebb rhullmok megrkezsnek idejt. Az rhullmok eme tulajdonsgbl kvetkezik, hogy valamely foly fels szakaszn, illetve a nagyobb ess mellkfolykon s patakokon a zporok s felhszakadsok veszlyesebb rvizeket okoznak, mint a holvads: mert az elbbi okok folytn rvid id alatt tbb vz kerlhet lefolysra s gy a hullmhegy magasabb lesz. A folyk als, cseklyebb ess szakaszn ellenben, ahov egyetlen hullmhegy mr csak ellapulva rkezik, veszlyes . csak gy keletkezhetik, ha ott tbb rhullm ri utol egymst, vagy pedig ha egy vagy tbb mellkfoly rhullma tallkozik a ffoly rhullmval. Szegedre nzve pldul azok a legveszlyesebb rvizek, mikor a Tisza. Krs s Maros rhullmai tallkoznak.

Az .-k keletkezsket tekintve, vagy nyriak, nagyobb eszsekbl, esetleg nagy felhszakadsokbl szrmazk, v. hirtelen holvadsok s a hozzjrul jgtorlds sszhatsnak okozatai. annak ezenkvl egyb helyi okokbl keletkez .-k is, ilyenek p. a vlgy zrlatok viznek hirtelen lerohansa a zrgt elszakadsa kvetkeztben: ilyen a hibsan elhelyezett sarkantyk, malomgtak, zgk ltal folysban meggtolt vz flduzzadsa olyankor, amikor a vzmennyisg hidrometeorikus okok folytn hirtelen megnagyobbodik. Ami a nyri rvizeket illeti, ezek nagy folyknl rendesen csak a fels gynevezett hegyi szakaszon veszlyesek, mert a tbbnyire csak rvidebb ideig tart, brmily nagymrv nyri eszs viznek mennyisge az als szakaszokra mr egyb befolyssal nem brhat, minthogy legfeljebb a vzsznnek kros, de nem veszlyes magassgra val emelst idzi el. gy p. a Dunnak 1881. augusztusi vzllsa, mely a kzp folyamvidken is a folytonos s nagy eszsek kvetkeztben a nyr kzepn szoksos 3-4 mter helyett llandan 6 mteres volt s a folyam mellett elterl mvelt terletek egy rszt elnttte, mg-inkbb pedig az 1892. vi jniusi rads, mely hosszasan tartott s igen nagy krokat okozott. Leglnkebben illusztrlja a tavaszi (holvadsbl keletkez) s a nyri rvizek kztt val klnbsget a Tiszn amaz rhullm, mely 1884 jn. 30-n Tokajnl 7.38 m. magassgra emelkedett, vagyis csaknem egyenl magas volt a 79-iki rvzzel, mely ott 7.55 m.-t rt el. A foly als szakaszn elrt magassgok kztt azonban mr risi klnbsg van. Az egyetlen, hirtelen emelked s hirtelen fogy rhullmot kpez 84-iki . Szegednl csak 6.13 m. magassgot rt el, mg a holvads ltal folytonosan tpllt 79-iki ., mely Tokajnl 10 nap alatt ktszer emelkedett 7455 m. magassgra s ezenfll gy a Sajnak mint a Marosnak igen magas rhullmval tallkozott, Szeged pusztulst okozta, 8.06 m. magassgot rvn el. Azonban kzpnagysg s kisebb folyknl a nyri radsok mr nagyobb bajt okoznak, aminek okol knnyen fllelhetk abban, hogy a terjedelmes hegyoldalakrl, melyek gyakran egszen koprak is, annyi vz rohan le egyszerre, amennyit a foly baj nlkl levezetni nem br. Igen nevezetes plda erre a Hernd folynak az 1876. v nyarn trtnt kiradsa. – A nyri radsokhoz sorozhat az gynevezett zldr is, mely a legmagasabb hegysgben elmaradt hnak tbbnyire prilis vgn, mjus elejn bellani szokott olvadsbl ered. Ez a zldr azonban mg abban az esetben is, ha nagy mennyisgben rkeznk, kevsb veszlyes egyb .-nl, mert lassabban s gyszlvn kiszmthatlag rkezvn meg, ellene a vdekezs is inkbb lehetsges.

A nyri rohamos eszsek klnsen a hegyi patakok menten veszlyesek s hatsuk gyszlvn teljesen kiszmthatatlan. Oly vidkeken, melyeknek hegyoldalai koprak s laza alkatvak a nyri .-k a legnagyobb puszttsokat okozzk, klnsen akkor, ha a meteorikus vizek levezetsre szolgl patakok v. egyb vzelvezet rkok medrben a lefolyst akadlyoz gtak v. egyb beptsek vannak. Az 1875. vi jnius h 26-n dlutn s jjel a budai hegyek kztt lezdult felhszakads legtanulsgosabb pldja ennek, mert az esvizek levezetsre szolgl u. n. rdgrok medre tele levn mindenfle hordalkkal s beptssel, a hegyek oldalrl leszakad neki vadult radat ezeket is magval sodorva trt be Budapestnek hegyes-vlgyes els kerletbe s egsz hzsorokat rombolva le s embereket ragadva magval, futott a Dunba, hol azonban mg szinten nyomt hagy fa kros hatsnak egy hatalmas ztony kpben, melyet mint hajzsi akadlyt nagy kltsggel kellett eltvoltani. Hasonl volt ehhez s hatsban mg rettentbb az 1878. v augusztus havban Miskolc vrosa felett s az gynevezett Hmorvlgyben az jjeli rkban bellott felhszakads, mely egyrszt a disgyri hegyek kzt ered Szinva patakot, msrszt a vrosnak a vast fel es rszt keresztben tfut gynevezett Pece rkot megrasztvn, a mindentt malomgtakba, zgkba s egyb akadlyokba tkz risi radat felduzzadvn, egsz hzsorokat s szmos embert ragadott magval. Mindkt esetben vilgosan ki volt mutathat az, hogy ha a vznek szabad lefolysa van, arnytalanul cseklyebb bajt okozott volna az rads, mert nem csupn maga a nagy vz, hanem ennek egyes pontokon trtnt felduzzadsa volt a baj fokozja. Hogy a nyri nagy esk nemcsak a patakok, hanem mg a hajzhat folyk menten is okozhatnak nha igen nagy bajokat, ennek legvilgosabb pldjt adja Prga, Csehorszg fvrosa, melynek alacsonyabb rszeit a kzepn elfoly Moldva nyri idben mr tbbszr elrasztotta. Ktsgtelenl mgis a holvadsok okozzk a legtbb A.-t mg pedig egyarnt, gy a kis, mint a nagy folyk vlgyben. Ezek az A.-k mr magukban vve is mindig aggodalmat keltk, mert a hirtelen holvads oly mennyisg vizet termel a legrvidebb id alatt, hogy annak lefolysi hatst kiszmtani nem lehet. De ha a hirtelen holvadshoz mg jgtorlds is jrul a folynak valamely alsbb szakaszn, ilyenkor mr a legnagyobb veszly eltt llunk, melynek elhrtsra mindent fel kell hasznlnunk, amit csak a tapasztalat, a mszaki tudomny, a frfii btorsg s kitarts nyjthat, mert gyakran csekly mulaszts szzezrek letet s vagyont dntheti vgveszlybe.

A holvadsokbl keletkez nagymrv radsoknak legersebb pldja 1830 s 1855 tavaszn a Tisza egsz vlgyben vgigvonult risi rads, a szablyozs megkezdse ta pedig az 1876, 79 s 81-iki csaknem egyenl magassg rvizek, valamint a 88-iki, eddig legnagyobb magassgra emelkedett rvz. Ilyenek mg a Missziszippi vlgynek radsai is, ilyen a Rajnnak tbb nagy radsa, mg a jgtorldsokkal slyosabb alakult radsoknak lglsrend pldi kz a Dunnak 1772-ben, 1838-ban s 1876-ban bellott nagy radsai tartoznak. A Dunnak 1772-ik vi radsrl alig van egyb feljegyzs, mint Budapestnek jobb-parti rszn nhny befalazott mrvnytblcska, melyek az akkori legnagyobb vzszint jellik. Az 1838. v mrcius havban bellott rvzrl azonban mr tudjuk azt, hogy az egy nem tlsgosan hideg, de rendkvli sok hval jr tlre kvetkezett be gy, hogy a Duna folyam tbb helyen befagyva levn, a rgtn jtt olvads vize az ers jgkrget nem brta azonnal felszaktani, aminek az lett a kvetkezse, hogy gyszlvn az egsz Duna-vlgy mentn minden part mellett plt vros s helysg hosszabb rvidebb idn t el volt rasztva. Pest vrost mrcius 13-n rte el az .-veszly mg pedig akkor, mikor mr mindenki azt hitte, hogy tl vannak a veszlyen, minthogy az emltett napon a jg egszen rendesen kezdett lezajlani. Azonban ks estn a jg az gynevezett kopaszt ztonyon megakadt, a vizet felduzzasztotta s jfl krl betrt az . a vrosba s itt tbb napon t a legrettentbb puszttsokat tette. Magban Pesten tbb mint ktezer hz dlt romba ez alkalommal. Az elveszett emberek szma soha sem volt hitelesen megllapthat. Ez rk-emlk rvz alkalmval a legnagyobb vzmagassgot mrcius 15-n tapasztaltk 29.6-el (9 m. 40 cm.) amely vzmagassg azta mg csak megkzeltleg sem lpett fel. Az 1876. vi februr h vgn bellott rads ugyan nem volt vzmagassg tekintetben oly nagymrv, mint az elbbi, azonban heteken t tartott s a mindjrt kezdetben elrasztott vrosrszekben tetemes krokat okozott, s rombolsai csak a Duna als szakaszn szntek meg. Haznkban legnagyobb krt csinlta eddig a Tisznak 1879-iki tavaszi radsa, mely mrcius 12-n jjel nagy vihar ksretben ttrvn a vdgtakat, Szegedet egszen elpuszttotta. Pusztts dolgban versenyez ezzel, magassgra pedig mg fll is mlja az 1888-iki ., mely a dunai mentestett rtereknek tbb mint tizedrszt (mintegy 135 ezer kar. holdat), a tiszaiaknak meg tdrszt (643 ezer holdat) nttte el; mindkt folynl mellkfolyik elnttt rtert is beleszmtva. Az pletekben, llatokban s termnyekben tett sszes kr, hivatalos sszers szerint 5.390,000 forintra rgott. Az rvizek rombol hatsnak megelzsre szolglnak az gynevezett lland vdmvek, a gtak. A gtaknak elhelyezsi mdjtl, mreteitl, anyagnak minemsgtl fenntartsnak s megrzsnek helyes mdjtl fgghet igen sok esetben egsz orszgrszek lakossgnak lete s vagyona. ppen ezrt minden orszg trvnyei tbb-kevesebb rszletessggel intzkednek ebben a dologban. Nlunk is gy a vzjogrl, valamint egyes folyk rternek mentestsrl szl trvnyek rszletes intzkedseket tartalmaznak az rvizek ellen val vdekezsrl, amely trvnyekhez jrulnak mg az rdekelt trsulatok s helyhatsgok kln szablyzatai is.

A mr betrt radat vszes kvetkezmnyeinek lehet enyhtsre ismt ms intzkedsek szksgesek, amelyek azonban termszetszeren a megelz vintzkedsekkel okszer sszefggsben llanak. A mr betrt radattal szemben a hatsgok feladata abbl ll, hogy legels sorban az emberi letet biztostsa, amit ezentl tehet, az az egyesek vagyonnak magmentese s biztonsgba helyezse, az . ltal lakhelykbl kiszortottaknak ideiglenes elhelyezse, lelmezse, a betegek, szl nk elltsa, a tz- s vagyonbiztonsgi rendszet szigortott gyakorlsa s vgre az radat lefutsa utn mind a tisztasgi, egszsgi s ptsrendszeti intzkedseknek gyors s alapos elrendelse s vgrehajtsa amelyek felttlenl szksgesek arra, hogy az elrasztva volt hzak ismt elfoglalhatk legyenek. Ami a lakott helyeknek, helysgeknek s nagyobb vrosoknak kls alakulst illeti tekintettel az rvizekre s ezeknek elhrtsra, ltalban vve, termszetesnek ltszik, hogy az emberek a nagyobb radsokra hajl folyk mentn oly pontokon telepljenek meg, amelyek a legnagyobb . szintn is fell llanak. A tapasztalat is azt mutatja, hogy majdnem valamennyi folyammellki vrosnak legrgibb rsze nem az radsi terleten ll. Hogy azonban a vros nvekedsvel ilyen terletekre is ptkeztek, ennek knnyen meglelhetjk termszetes okt abban, hogy a nagy, vszes .-k csak nagyobb idkzkben, vtizedek mulya ismtldvn, nem szolglhattak elegend sztntl arra hogy a fenyegetett lakk biztosabb helyre telepljenek t, annl kevsb, mert amaz elnyk, amelyek a vros s a folyam kzvetlen kzelsgbl erednek s naprl-napra reztetik jtkony hatsukat, sokkal tbb s emellett bizonnyal jt eredmnyeztek, mint a mennyi krt okozhatott egy-egy esetleg fenyeget esetleg el is marad rvz. Manapsg egy vros kzpleteiben, lakhzaiban, gyjtemnyeiben s zleteiben vszzadok munkssga kvetkeztben annyi rtk, annyi kincs van felhalmozva, az let mindennapi viszonylatai oly rtkesek az egyes polgrokra s az egsz kznsgre nzve, hogy mindezt egy . veszlynek kitenni, annyit jelentene, mint mindent elveszteni. ppen ezrt a mai vrosok, amelyek vzradsnak kitett helyen pltek, tbb irnyban gondoskodtak. s gondoskodnak arrl, hogy ezt a vgveszlyt elhrtsk magukrl s ez okon fontos intzkedseket tettek. Ezek kz tartozik mindenekeltt a vros mellett elhalad foly gynak gy felfel, mint lefel terjed irnyban oly mdon val rendezse, hogy jgtorlds s a vrosra krosan visszahat vzduzzads ne keletkezhessk, ezzel kapcsolatban a folyam partjn kell magassg s erssg gtak emelse, egyb gtakkal s vdmvekkel, mely utbbiak arra szolglnak, hogy a vroshoz tartoz s rtkben vrl vre nveked kls terlet is lehetleg megvdessk. Az ily mdon keletkezett vdgtrendszer termszetszerleg maga utn vonja azt, hogy a vrosnak alacsonyabban fekv rszei lehetleg oly magassgra tltessenek fel, amely magassgban elrelthatlag mentesek tesznek az elrasztstl, amivel ismt kapcsolatban ll a hzaknak szilrdabb ptsmdja s a hzi s utcai csatornarendszernek oly megllaptsa, amely mellett mg igen nagy vzllskor is minden baj nlkl elvezethetk legyenek a vrosban sszegyl szennyes folyadkok s rlkanyagok. Nagyon termszetes, hogy mindezek az intzkedsek, klnsen pedig az utcknak feltltsi munki gy hajtandk vgre, hogy az egyes magnvagyonok lehetleg megvassanak a krosodstl, nehogy az .-tl val vdekezs tbb krt okozzon, mint maga az elraszts. Ily mdon rendeztetett Pest vrosa az 1838. vi rvz utn, tovbb Budapest az 1876-iki:1.-t kvet vekben, legutoljra pedig Szeged, mely az 1879-iki elraszts utn teljesen jjalakult. A magyarorszgi folyk rvizeire, klnsen az ltaluk okozott krokra vonatkoz adatokbl mindazt, ami hivatalos ton mg ssze volt gyjthet, az orszgos m. kir. statisztikai hivatal sszegyjttte s Zawadowszky A. szerkesztnek az sszes erre vonatkoz hazai irodalmat is fellel nagy terjedelm tanulmnyval bevezetve Magyarorszg vizeinek statisztikja cm alatt 2 vaskos ktetben. bocstotta kzre.

rvzjelents

Az rvz magassgnak s bekvetkezsi idejnek kiszmtsa. A foly fels szakaszn s a mellkfolykon leolvasott, meg a kzps s als szakaszon bell mrcells kztt bizonyos, ha nem is lland, de tbb-kevsb hatrozott trvnyeknek hdol viszony van; mirt is ha eme trvnyeket ismerjk a felsbb fekvs helyek mrcellsaibl kvetkeztethetnk az alsbb helyeken bekvetkez vzmagassgokra. Az . legfbb alapja teht az, hogy legyen elegend szm fljegyzs az ezeltt lefolyt rvizek magassgairl, hogy ezekbl a klnbz helyek mrcellsainak egymshoz val viszonyait, mely elmleti szmtsok tjn nem hatrozhat meg, tanulmnyozni lehessen. Oly esetben azonban, midn a foly szablyozs al vtetvn a lefolysi viszonyok az ltal jelentkenyen megvltoztak, az rvzmagassgok kztt fennllott rgi viszony is megvltozik; mirt is az ilyen folyknl mindaddig, mg a szablyozs teljesen vagy legalbb legnagyobb rszben befejezve nincs, az rvzjelzs csak tapogatdzs szmba megy. Az A. trvnyei mg ott is meglehets bonyolultak, ahol a folyk szablyozsa mr rg idra be van fejezve. Mert valamely als ponton elll vzmagassg a f- s mellkfolyn leolvasott mrcellsnak nem csupn abszolt nagysgtl fgg, hanem befolyssal van r az a krlmny is, hogy utbbi helyeken a tetzs (l. o.) olyankor llott-e be, hogy valamennyi mellkfoly legmagasabb vzllsa a ffolyval egyszerre r az illet helyre, avagy egyik-msik vagy valamennyi klnbz idben. Befolyssal van a tetzs tartama is: ha a vzszint gyorsan apad, alacsonyabb magassgot fog az als mrce elrni, mint ha az rads tarts. Rvid tartam radsoknl az is nagy hatssal van, hogy megelzleg szraz id jrt-e: mert ez esetben a hullmtr sok vizet kpes elnyelni; ellenben tarts eszsek utn, vagy ha azt egy elz rhullm mr elbortotta, az rvz tmege csak kevss fog megfogyatkozni s gy magassga lent nagyobb lesz. Mellkfolyk als rszn a ffoly vzllsa is figyelembe veend: a Bodrogban s Hrmas-Krsben p. akkor is magas a vzlls, mikor az ezeket tpll folyk nem voltak elzleg megradva vagy ezek rvizei mr rg lefolytak: ha a Tisza vzllsa igen magas, ppgy figyelembe veend a Tiszn a Becstl lefel es valamely hely mrcellsnak kiszmtsnl a Duna vzllsa is.

Rgta letben lev s nagy tklyre vitt A.-i szolglat van Franciaorszgban a Szajnn s mellkfolyin. Azonban csak az rvz tetzsnek magassgt s bekvetkezsi idejt jelzik elre, nem pedig a naponknt vrhat vzmagassgokat. Haznkban alig 5-6 ve. hogy a vzrajzi osztlyt fllltottk, melynek egyik feladatt kpezi az . E clbl a Dunnak 9, a Tisznak 12 llomsrl s ezenkvl a mellkfolyk vzllsairl mg 27 helyrl naponknt tvirati rtests rkezik a fldmvelsgyi minisztriumba; valamint a Dunnak 4 klfldi fels mrcellomsrl is. Ezek seglyvel az utbbi kt v alatt a Dunn lefolyt rvizeknek a fvrosban bekvetkezett naponknti magassgait a vzrajzi osztly tbb nappal elre oly kivl pontossggal jelezte mindig, hogy e kzt s a tnyleg bellott vzmagassg kztt val klnbsg csak ritka esetben haladta, meg a 10 cm.-t. A Tiszn az .-re vonatkoz tanulmnyok befejezse ta mg nem volt szmba-vehet rvz s gy azok helyes voltt mg nem lehetett kiprblni.

 
start

Kedves ltogat, dvzllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon remnyem szerint mindent meg fogsz tallni, amire csak szksged van tudsod bvtshez! Itt nem kell elvenned egy lapot, s lerni mit tanultl mra, hiszen sokkal, de sokkal tbb informcit zdtk rd mint a tanrnni vagy a tanrbcsi nyolcadikos padkoptatsaid sorn. Teht kapaszkodj, s indulhat is a (fknt) geolgiai tra!

navigci

Mint tudjuk a Fldnek tbbfle rendszere, szfrja van. Pldul a bioszfra, hidroszfra, valamint a fldn kvl elhelyezked sztratoszfra, mezoszfra, stb. A termszeti katasztrfkat kt f csoportba sorolhatjuk. Termszeti, s emberi eredet. A klnbsg a kett kztt, hogy az egyik magtl, termszetesen mdon jn ltre, mg a msikat mi, a Fld laki, az emberek okozzuk.

Mi az a "termszeti katasztrfa"?
Geolgiai eredet katasztrfk gy mint vulknkitrsek, fldcsuszamlsok, fldrengsek.
Hidrolgiai eredet katasztrfk gy mint szkr, lavina, rvz.
Lgkri, ms nven klimatikus eredet katasztrfk, olyanok mint a tornd, hurrikn, vagy akr a globlis felmelegeds.
Tzkatasztrfk azaz erdtzek, tzvszek, stb.
Fldn kvli eredet, mint ms bolygkkal tkzs, meteoritok, szupernova-kitrs.
Nvnyek s krtevk okozta termszeti katasztrfk
llatok okozta termszeti katasztrfk
Betegsgek, jrvnyok
Ember ltal okozott termszeti katasztrfk, pl. bnyaomls, vzszennyezs, atombalesetek
Extrk, rdekessgek

news

A vilg hrei katasztrfkkal kapcsolatban.
BELFLD
Katasztrfa mezhegyesen - Pusztt vihar; jnius 18.
Meghalt egy magyar hegymsz Olaszorszgban - Baleset; jlius 11.
Tmeges halpusztuls a Hortobgy - Berettyn - jnius 22.

KLFLD
Lngba bortott egy kongi falut egy felrobbant tartlykocsi - Robbans; 200 halott; jlius 3.
Fra meneklve ltk tl az rvizet - rvz; jlius 11.
Bnyaomls Kolumbiban - Detonci; jnius 17.

rdekessg

A Richter - skla a fldrengs erssgnek mszeres megfigyelsen alapul mrszmt (a Richter-magnitudt, vagy ms szval a mretet) adja meg. A magnitud a fldrengskor a fszekben felszabadul energia logaritmusval arnyos. Egy 4,5 mret fldrengs kipattansakor nagyjbl akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-s, nagaszaki mret) atombomba robbansakor. Az eljrs kidolgozja Charles Richter, eljrst 1935-ben tette kzz.

Bvebben a Richter - sklrl.


Megannyi tindzser imdja a zent. Ezrt nem meglep, hogy nem kevs zensz s zenekar hvja/hvta fel a figyelmnk arra, hogy mennyire puszttjuk a sajt bolygnkat, mennyi kr trtnik az emberi szennyezs miatt. n a szemlyes "kedvencemet" vlasztottam ki. Mg a szveget is lefordtottam nektek, csak hogy jobban megrtse az is, aki kevsb tud angolul.

Tovbb a klipphez s a szveghez.

Magyar zenszek a figyelemfelkelts kldetsvel
Igen, termszetesen magyar bandk s zenszek is tisztban vannak a fld elkesert helyzetvel. Ilyen pldul a Grenma - n szltam c. szmnak mondanivalja is.

help

A 2010-es haiti fldrengs a Richter-skla szerinti 7,0 erssg, pusztt fldrengs volt, melynek kzpontja Port-au-Prince-tl, Haiti fvrostl 25 km-re volt. A rengsek helyi id szerint 2010. janur 12-n kedden, helyi id szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezddtek.  A fldrengs a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Fldtani Intzet szmos utrengst regisztrlt, melyek kzl tizenngynek az erssge a Richter-skln 5 s 5,9 kztt volt. A Nemzetkzi Vrskereszt becslsei szerint a rengsek hrom milli embert rintettek, kzlk a hallos ldozatok szmt a WHO  45 000-50 000 fre becslte, a szm azonban mra mr elrte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezs msor sorn tbb mint 60 milli dollr gylt ssze a fldrengs sjtotta Haiti megsegtsre.

TE is segthetsz!

ajnl

A termszet ereje, mint a kbe zrt er egy pillanat alatt, knnyedn tnkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Fldrengsek, vulknkitrsek, termszeti katasztrfk, ezek keletkezse s lekzdse - mind olyan tmk, melyeket a knyv rvid krdsek s konkrt vlaszok alapjn tesz rthetv a gyerekek s a fiatalok szmra. Hogyan keletkeznek az erdtzek? Mirt vltozik meg az g szne? Hogyan nyjtanak neknk segtsget a mholdak? rthet s pontos vlaszokat ad mindazokra a krdsekre, melyeket a termszet erejvel kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvask.

Milyen termszeti s civilizcis veszlyekre kell felkszlni? Kiknek kell felkszlni? Milyen feladatai lehetnek a gazdlkod szervezeteknek s vezetiknek a katasztrfavdelemben? Hogyan valsul meg a katasztrfk elleni vdekezs Magyarorszgon, s hogyan illeszkedik a nemzetkzi szervezetek tevkenysghez? Mindezen krdsekre, s mg sok tovbbira is vlaszt, vagy lehetsges irnymutatst tall knyvnkben. A ktet bemutatja a hivatsos s ms egyttmkd katasztrfavdelmi-ment szervezetek tevkenysgt, rszletezi, hogy kiknek s hogyan kell rszt vennik katasztrfavdelmi-polgri vdelmi feladatok elltsban, kitekintst nyjt a nemzetkzi s eurpai lakossgvdelmi szablyokra, valamint ezek magyarorszgi vgrehajtsra.

Az antik vilg ht csodja az emberi szellem technikai s mvszeti teljestmnynek cscsait kpviseli. De vajon hogyan szletett a Kheopsz-piramis? Mitl fggkert Semiramis kertje? Mirt pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszlosz sremlkt? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre s mg sok, rdekes krdsre ad vlaszt a Mi micsoda sorozatnak ez az j ktete.

katasztrfa - sztr

EPICENTRUM
Az epicentrum (grg: επίκεντρον) az a pont a Fld felsznn, amely pontosan a felszn alatt trtnt fldrengs, vagy robbans felett helyezkedik el. A Fld belsejben trtn energiafelszabaduls, a fldrengs fszknek neve hipocentrum. A szeizmikus hullmok krkrsen a hipocentrumbl indulnak ki minden irnyban.

Tovbb a sztrhoz

men

Belps neked nincs szksged r, csupn nekem, a szerkesztnek.
Forrsok fontos oldalak egytl - egyig, ahol hasonlan fontos adatokat tallsz, s ahonnan s hozom az adatokat.
Vendgknyv nem hrdets, hanem kapcsolattarts, vagy a termszeti katasztrfkkal val dolgok megvitatsra alkalmas.

 

                                                                                  

 

KRLEK ne hrdess, ne krj szavazst. NEM nzem meg az j dizjnod, a most nylt lapod. LEGALBB ezen az oldalon arra hasznljuk a chatet amire val...

 


* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.