dr. Gal�ntai Zolt�n, 2001

Ma m�r mindenki sz�m�ra nyilv�nval�, hogy fel kell l�pni a F�ldet vesz�lyeztet� k�rnyezetszennyez�s ellen, mert annak katasztrof�lis k�vetkezm�nyei lehetnek mind az �l�vil�gra, mind pedig r�nk n�zve. �s ugyanilyen fontos az is, hogy sz�moljunk a kozmikus fenyeget�sekkel is: ha p�ld�ul egy alig 15 km �tm�r�j� kisbolyg�val �tk�zne �ssze a F�ld, akkor ak�r az eg�sz emberis�g is kipusztulhatna. Ezzel ugyan�gy sz�molni kell, mint a k�rnyezetszennyez�ssel, �s - hossz� t�von - ugyan�gy tehet�nk is az ilyen vesz�lyek ellen. Ideje lenne h�t, hogy a k�rnyezetv�delem mellett az "�rv�delemmel" is t�bbet foglalkozzunk.

Armageddon - a kezdetek
El�sz�r Edmund Halley, a h�res csillag�sz (a Halley-�st�k�s felfedez�je) vetette fel a 18. sz. elej�n, hogy egyes �st�k�s�k keresztezhetik a F�ld p�ly�j�t, �s �gy ak�r �ssze is �tk�zhetnek vele. Amikor 1770-ben a Lexell-�st�k�s alig 5 milli� km-re haladt el a F�ld mellett, akkor az embereket elkezdte foglalkoztatni a k�rd�s, de ekkoriban az volt az �ltal�nos meggy�z�d�s, hogy az �st�k�s�knek nincs szil�rd test�k: kiz�r�lag g�zokb�l �llnak. 1898-ban ugyan felfedezt�k a 433 Eros nev� kisbolyg�t, mely a F�ld k�zel�ben halad el, �s a 20. sz. elej�n tov�bbi f�ldk�zeli aszteroid�kat is megfigyeltek, de m�g mindig nem jutott az esz�be senkinek, hogy potenci�lis vesz�lyforr�st l�sson benn�k. Azt�n 1950-ben Fred Wipple kimutatta, hogy az �st�k�s�k cs�v�ja szil�rd magb�l �ramlik ki. �m m�g 1972-ben is alig 13 olyan objektumot ismertek, mely keresztezi a f�ldp�ly�t. 1973 viszont bizonyos �rtelemben �tt�r�st hozott: Eugene Shoemaker �s Eleanor Helin elkezdte az els� NEO-vizsg�latokat (Near Earth Object, azaz f�ldk�zeli objektum). Ugyanekkor megjelent Arthur C. Clarke Randev� a R�m�val c. tudom�nyos-fantasztikus reg�nye is, �s tulajdonk�ppen innen eredeztethet� az eg�sz, a F�ldet kozmikus fenyeget�sekt�l megv�d� Spaceguard-program �tlete, illetve elnevez�se. Shoemaker 1983-84-ben - imm�r Carolyn Shoemaker-rel k�z�sen - �jabb vizsg�latokat v�gzett, �s 1991-ben k�t kutat�csoport (Discovery Working Group �s Intercept Working Group) arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy val�ban katasztrof�lis k�vetkezm�nyekkel j�rhatna a F�ld �l�vil�g�ra n�zve (teh�t az emberre is) egy ilyen kozmikus esem�ny, �s ez�rt sz�mos orsz�g bevon�s�val miel�bb el kell kezdeni egy mindenre kiterjed� kutat�si programot. Az Amerikai Kongresszus m�g ugyanebben az �vben foglalkozott is a probl�m�val, �s miut�n nyilv�nval�v� v�lt a dolog jelent�s�ge, nemzetk�zi NEO-keres� programok indultak be. Az�ta az Eur�pa Tan�cs is hat�rozatot adott ki a t�m�val kapcsolatban. �gyhogy m�ra jelent�s - b�r kor�ntsem kiel�g�t� - eredm�nyeket siker�lt el�rni.

Mekkora a vesz�ly?
2001. janu�r 15-ig nem kevesebb mint 1288 NEO-t fedeztek fel. Ezek k�z�l 462 db 1 km-es vagy enn�l nagyobb �tm�r�j� (kb. ugyanennyi 1 km-est m�g nem siker�lt megfigyelni), �s 285 potenci�lisan vesz�lyesnek sz�m�t (PHA, Potentially Hazardous Asteroid). A legnagyobb NEA (Near Earth Asteroid) kb. 25 km-es lehet. A becsl�sek szerint mintegy 1000 db. 1 km-es �tm�r�j�n�l nagyobb aszteroida l�tezik - �s ak�r t�bb milli�, 50 m-n�l kisebb (melyek m�g mindig komoly k�rokat okozhatnak). A szek�rt�k �gy gondolj�k, hogy mintegy 1000 �venk�nt csap�dik be egy 50 m-esn�l nagyobb aszteroida, �s okoz helyi katasztr�f�t, sz�k��rt, stb. A hat�s egyes becsl�sek szerint egy kb. 5 megatonn�s bomb��nak felel meg (Hirosim�ra egy 1945-ben egy 20 kilotonn�s, vagyis 250-szer kisebb teljes�tm�ny� atombomb�t dobtak le. M�s becsl�sek szerint ink�bb egy 15 megatonn�s bomb�r�l kellene besz�ln�nk. A Tunguzka-meteorit mindenesetre j� p�lda arra, hogy m�g egy alig 60 m-es kisbolyg�-darab is mekkora puszt�t�st tud okozni). Tal�n milli� �ves gyakoris�ggal ker�l sor arra, hogy egy nagyobb mint m�sf�l km-es �tm�r�j� kisbolyg� glob�lis katasztr�f�t okozzon. Ilyenkor a leveg�be ker�l� por els�t�t�ti a Napot (ezt h�vj�k becsap�d�si t�lnek), savas es�k puszt�tj�k a n�v�nyzetet, t�zviharok d�lnak �s forr� k�vek hullanak az �gb�l (egy 2 km �tm�r�j� kisbolyg� hat�sa fel�rhet egy egymilli� megatonn�s bomb��val). Ahhoz, hogy egy ilyen becsap�d�s lehets�ges k�vetkezm�nyeit fel tudjuk m�rni, min�l t�bbet meg kell tudnunk az aszteroid�k k�l�nb�z� t�pusair�l; arr�l, hogy milyen a bels� fel�p�t�s�k, stb.

Igaz�n v�gzetes, az eg�sz bolyg�t s�jt� �ssze�tk�z�sekre csak mintegy sz�z milli� �venk�nt egyszer ker�l sor, ez�rt a NASA �ltal kiadott FAQ szerint "ezzel nem �rdemes potenci�lis katasztr�fa-lehet�s�gk�nt sz�molnunk". Nem �rt viszont tudni, hogy 65 milli� �vvel ezel�tt egy ilyen, sz�zmilli� megatonn�s bomba robban�s�nak megfelel� hat�s�, a mexik�i Yucat�n-f�lszigetre becsap�d�, 15 km �tm�r�j� kisbolyg� puszt�totta ki a F�ld �l�vil�g�nak t�bb mint 75 sz�zal�k�t (mint k�zismert, ekkor pusztultak ki a dinoszauruszok is), �s - �tt�telesen - ez teremtette meg az eml�s�k, illetve az emberi faj felemelked�s�nek lehet�s�g�t is. �gy t�nik, hogy annak a val�sz�n�s�ge, hogy a F�ld a k�vetkez� n�h�ny sz�z �vben �ssze�tk�zik egy 1 km-es nagys�grend� aszteroid�val, hozz�vet�leg egy az ezerhez. Vagyis statisztikai �tlagban legink�bb arra sz�m�thatunk, hogy egy nagy becsap�d�s miatt valamivel kisebb val�sz�n�s�ggel halunk meg, mint amiatt, hogy lezuhan vel�nk a rep�l�g�p (�s nagyobb val�sz�n�s�ggel halunk meg aut�balesetben vagy t�zv�sz sor�n). De persze m�r egy 50-100 m �tm�r�j� k�darab is komoly puszt�t�st tud v�gezni, ha lakott ter�letre esik: egy 1490-ben becsap�d� kisbolyg� p�ld�ul egyszer�en lerad�rozta a F�ld felsz�n�r�l a k�nai Chi'ing-yang-ot 10.000 lakos�val egy�tt (val�sz�n�leg j�val t�bbet besz�ln�k a dologr�l, ha Eur�p�ban t�rt�nt volna). A kisbolyg�k mellett persze komoly fenyeget�st jelenthetnek az �st�k�s�k is, melyek rosszabb esetben az egyik pillanatr�l a m�sikra t�nhetnek fel. 1994-ben a Shoemaker-Levy �st�k�s csap�dott be a Jupiterbe. Egy ilyen �ssze�tk�z�s a F�ldre n�zve v�gzetes lehetett volna. Mindent egybevetve egy becsap�d�s (amelynek egy�bk�nt nagyobb a val�sz�n�s�ge, mint annak, hogy nyer�nk a brit lott�n) elh�r�t�sa az eg�sz emberis�g k�z�s �rdeke, �s ahhoz, hogy egy esetleges kozmikus katasztr�f�ra felk�sz�lhess�nk, �vekkel kor�bban ismern�nk kell a fel�nk tart� kisbolyg� p�ly�j�t.

Felk�sz�lni egy becsap�d�sra
Jelenleg a kozmikus eredet� becsap�d�sokra val� felk�sz�l�snek csup�n az els� f�zis�n�l tartunk: a megfigyel�sek m�r folynak, �m eddig m�g senki nem dolgozott ki igaz�n r�szletes tervet azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenn�nk, ha kider�l, hogy val�ban egy kozmikus katasztr�fa fenyeget minket. Az azonban m�g akkor is nyilv�nval�nak l�tszik, hogy egy, a F�ldet vesz�lyeztet� kisbolyg�t - a Hollywood-i filmekben l�that� megold�ssal ellent�tben - nem nukle�ris t�ltettel kell felrobbantani, hanem finoman od�bb kell "taszig�lni", ha egyel�re siralmasan keveset tudunk a bels� szerkezet�kr�l. Egy robbant�ssal legfeljebb annyit siker�lne el�rn�nk, hogy a darabjaira t�redezett aszteroida puszt�t� k�es�t z�d�tson a F�ldre.

Ehelyett val�sz�n�leg c�lszer�bb lenne p�ld�ul egy olyan motort telep�teni r�, amely a napf�nyb�l �ramot �ll�tva el� �s egy ionmotort m�k�dtetve hosszabb id� alatt, fokozatosan t�r�ten� le a kisbolyg�t a sz�munkra hal�los p�ly�j�r�l. Egyes becsl�sek szerint m�r eg�szen kis teljes�tm�ny is el�g volna hozz�, hogy az aszteroida legal�bb f�lmilli� km-rel ker�lje el a F�ldet - �s az ehhez sz�ks�ges technol�gia m�r ma is a rendelkez�s�nkre �ll (az Eros nev� kisbolyg�t �s egy �st�k�st felkeres� Rosetta-program sor�n az �rszonda p�ld�ul egy ilyen motort haszn�l).

A Torino-sk�la
A Torino-sk�la a becsap�d�si val�sz�n�s�gek "Richter-sk�l�j�nak" tekinthet�: seg�ts�g�vel annak a val�sz�n�s�g�t lehet megbecs�lni, hogy egy �jonnan felfedezett aszteroida vagy �st�k�s mekkora vesz�lyt jelent a F�ldre n�zve. Ennek megfelel�en pontosabb kommunik�ci�t tesz lehet�v� a csillag�szok (illetve a csillag�szok �s a m�dia) k�z�tt. Amikor ugyanis felt�nik egy �jabb NEO, akkor meg kell pr�b�lni el�re jelezni, hogy az mennyire lesz vesz�lyes n�h�ny h�nap vagy �ppen n�h�ny �vtized m�lva. Ehhez a csillag�szok rendszerint k�nytelenek egy nagyon r�vid p�lyaszakasz adatait haszn�lni, �m a legt�bb esetben ezek alapj�n is meg lehet �llap�tani, hogy az adott objektum fenyeget�st jelent-e r�nk n�zve a 21. sz�zad folyam�n (persze vannak olyan esetek is, amikor nem). A Torino-sk�l�t Richard P. Binzel (Massachusetts Institute of Technology, USA) dolgozta ki: els� verzi�j�t F�ldk�zeli objektumok vesz�lyess�gi indexe n�ven az Egyes�lt Nemzetek 1995-�s konferenci�j�n mutatta be, a tov�bbfejlesztett verzi�t pedig 1999. j�nius�ban, Torin�ban (Olaszorsz�g). A besorol�s egyr�szt az adott objektum kinetikus energi�j�t�l, m�sr�szt pedig a becsap�d�s val�sz�n�s�g�t�l f�gg. Azt is �rdemes megjegyezni, hogy az azon objektumokhoz rendelt Torino-sk�la �rt�kek, melyek 1-es vagy magasabb besorol�st kapnak, az id� folyam�n meg fognak v�ltozni, amikor ezek p�ly�j�t siker�l pontosabban meghat�rozni.

A Torino-sk�la 0-t�l 10-ig oszt�lyozza a vesz�lyess�get, �s sz�nk�dokat is hozz�rendel a v�rhat�an bek�vetkez� esem�nyekhez:
► feh�r:az objektum eg�szen biztos, hogy nem tal�lja el a F�ldet vagy olyan kicsiny, hogy a becsap�d�snak v�rhat�an nem lesz k�vetkezm�nye, mivel m�r a l�gk�rben el�g (a Torino-sk�l�n ez a 0-nak felel meg).
► z�ld: figyelemmel kell k�s�rni az esem�nyek alakul�s�t, mert kicsiny, �m nem nulla val�sz�n�s�ge van egy kozmikus �tk�z�snek. Az ide tartoz� objektumok Torino-�rt�ke kezdetben 1, de val�sz�n�leg vissza fognak min�s�lni Torino-null�v�.
► s�rga:komoly a val�sz�n�s�ge, hogy az adott objektum nagyobb val�sz�n�s�ggel fog becsap�dni a k�vetkez� n�h�ny �vtizedben, mint a hozz� hasonl� testek. Az ilyenek pontos p�ly�j�nak miel�bbi pontos meghat�roz�sa alapvet� fontoss�g�. A 2-es, 3-as �s 4-es Torino-kateg�ria tartozik ide.
► narancss�rga:a F�ldre n�zve "fenyeget�st jelent� jelens�gek": k�zeli tal�lkoz�s olyan objektumokkal, melyek el�gg� nagyok ahhoz, hogy region�lis vagy glob�lis rombol�st okozzanak, �s a becsap�d�s val�sz�n�s�ge meghaladja azt a val�sz�n�s�get, mint ami az adott �vsz�zadra k�l�nben jellemz�. A p�ly�juk meghat�roz�sa k�l�n�sen nagy priorit�st �lvez; Torino 5, 6, 7.
► v�r�s:"eg�szen bizonyosan bek�vetkez� �ssze�tk�z�s", ez esetben az objektum el�gg� nagym�ret� ahhoz, hogy ak�r lok�lis katasztr�f�t okozzon, ak�r pedig glob�lis klimatikus katasztr�fa k�vetkezzen be. Ide tartoznak a Torino-sk�l�n a 8-as, 9-es �s 10-es esem�nyek.

�s Magyarorsz�g?
Szentes Gy�rgy az Orsz�gos Katasztr�fav�delmi F�igazgat�s�g sz�viv�je szerint nem vagyunk felk�sz�lve kisbolyg�k becsap�d�s�ra. Jelenleg (2001) k�sz�l�ben van a nemzeti katasztr�fav�delmi strat�gia, ebben 6-8 �ves id�tartamra sz�l� progn�zis tal�lhat� azokr�l a vesz�lyforr�sokr�l, amelyek Magyarorsz�got fenyegethetik. Ezek k�z�tt szerepel p�ld�ul egy radioakt�v hasad�anyagot is tartalmaz� m�hold becsap�d�sa, ekkor a lakoss�g megment�se, elhelyez�se �s - lehet�s�g szerint - az eredeti �llapot vissza�ll�t�sa lenne a feladat. Egy kisbolyg� becsap�d�sa ellen viszont nem l�tezik hathat�s v�delem, �s megel�zni sem lehet egy ilyen m�ret� katasztr�f�t.S�rneczky Kriszti�n csillag�sz szerint n�lunk els�sorban az ismert kisbolyg�k pontos param�tereinek meghat�roz�s�val foglalkoznak. A NEO-megfigyel�sekhez automata, 1 m-es �tm�r�n�l is nagyobb sz�m�t�g�p vez�relte t�vcs�vekre lenne sz�ks�g, amik t�bb, mint 100 milli� forintba ker�ln�nek.