Az al�bbi �ssze�ll�t�s a vil�gv�g�re vonatkoz� j�slatokat veszi sz�mba, amelyek azonban soha nem teljesedtek be. A m�lt�nyoss�g kedv��rt �t vall�si �s �t tudom�nyos j�slat szerepel a list�n.

Tudom�nyos h�kuszp�kusz

1. Az Y2k
Nostradamus, minden id�k legismertebb j�sa 1999. j�lius�ra tette az Armageddon id�pontj�t. A „Terror nagy kir�lya” az �gb�l fog al�sz�llni. Amikor ez nem k�vetkezett be, a v�szmadarak azt kezdt�k terjeszteni, hogy a radioakt�v hullad�kkal megrakott Cassini �rszonda neki fog �tk�zni a F�ldnek, amely beteljes�ti a Jelen�sek k�nyve 11. kijelent�s�t: „csillagnak neve pedig �r�m: az�rt a foly�vizek harmadr�sze �r�mm� v�ltozik; �s sok ember meghal a vizekt�l, mivel keser�kk� lesznek.” Emellett term�szetesen mindannyian eml�ksz�nk a 2000 el�tti �vekre, amikor azt j�solt�k, hogy az Y2K programhiba fog vil�gm�ret� katasztr�f�t okozni.

2. �rhaj� az �st�k�s cs�v�j�ban
A Hale-Bopp �st�k�st 18 h�napig lehetett l�tni szabad szemmel. Chuck Shramek, amat�r csillag�sz „felfedezett” valamit, ami az �st�k�st k�vette. R�gt�n felh�vta az egyik r�di�ad�t, �s k�z�lte felfedez�s�t, Ami egy csom� „vil�gv�ge” elm�lethez vezetett. Az interneten kereszt�l gyorsan terjedtek a h�rek. A Menny kapuja szekta elhat�rozta, hogy 1997 m�rcius�ban t�meges �ngyilkoss�got k�vetnek el. Azt hitt�k, hogy az �st�k�st k�s�r� t�rgy egy �rhaj�, amely az�rt j�n, hogy elvigye �ket.
�rdekes t�ny: A j�l ismert g�z- �s porcs�va mellett a Hale-Bopp egy halv�ny n�triumcs�v�t is mutatott, amely csak megfelel� sz�r�kkel ell�tott �rz�keny m�szerekkel volt l�that�. A n�triumkibocs�t�st m�r megfigyelt�k kor�bbi �st�k�s�kn�l, de nem alkottak cs�v�t, ez�rt hihett�k ezt egyesek �rhaj�nak

3. Dag�lyt hoz� Jupiter
A Jupiter-effektusr�l k�t csillag�sz, John Gribben �s Stephen Plagemann, �rt 1974-ben. Szerint�k 1982. m�rcius 10-�n  a kilenc bolyg� egy�tt�ll�sa k�vetkezt�ben hatalmas katasztr�f�k k�vetkeznek be a F�ld�n. Annak ellen�re, hogy Gibben ki�llt, �s elmondta, hogy csak felt�telez�sr�l van sz�, amelynek nem sok val�s�gtartalma van, sokan hittek abban, hogy bek�vetkezik, �s nem hagyt�k magukat elt�ntor�tani ett�l a hitt�l

4. M�gneses �rv�nyek puszt�tanak
Albert Porta, tekint�lyes meteorol�gus azt j�solta, hogy 1919. december 17-�n hat bolyg� egy�tt�ll�sa olyan m�gneses �ramlatot kelt majd, amely kilyukasztja a Napot, hatalmas robban�sokat okoz, �s v�g�l elnyeli a F�ldet. A j�slat er�szakkit�r�sekhez �s �ngyilkoss�gokhoz vezetett. Albert elvesz�tette j� h�rnev�t, �s egy lapn�l a meteorol�giai rovat �r�ja lett

5. A hal�los g�zokat hoz� �st�k�s
A Halley-�st�k�s m�r t�bbsz�r l�that� volt, de hal�lt m�g nem okozott. M�gis 1910. m�jus 18-i visszat�r�se f�lelmet keltett az emberekben, mert a tudom�ny azt �ll�totta, hogy a cs�v�ja m�rges g�zokat tartalmaz. Nem csak vall�si f�lre�rt�sek okozhatnak teh�t p�nikot. Ez volt az els� alkalom, hogy a tudom�ny ilyen komoly f�lelmet keltett.
�rdekes t�ny: Mark Twain 1835-ben sz�letett, amikor a Halley ism�t a F�ld k�zel�be ker�lt. Egyszer azt mondta, hogy az �st�k�ssel fog elmenni. Furcsam�d ez siker�lt is: Mark Twain 1910 �prilis�ban halt meg.

Egyh�zi pr�f�ci�k

6. A Jelen�sek k�nyv�nek asszonya
Joanna Southcott �njel�lt angol pr�f�ta 1750-ben sz�letett. Eredetileg metodista volt, de k�s�bb arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy term�szetfeletti hatalommal rendelkezik, �s � a Jelen�sek k�nyv�ben eml�tett asszony: Jel. 12:1-6: „�s l�ttat�k nagy jel az �gben: egy asszony, a ki a napba volt fel�lt�zve, �s l�bai alatt volt a hold, �s az � fej�ben tizenk�t csillagb�l korona.” Joanna azt �ll�totta, hogy 1814. okt�ber 19-�n az � m�h�b�l fog megsz�letni a Messi�s, amely a vil�gv�ge kezdet�t fogja jel�lni. A vil�g nem pusztult el, de Joanna k�t h�nappal k�s�bb meghalt. K�vet�i egy bizonyos ideig megtartott�k a test�t abban a rem�nyben, hogy felt�mad. V�g�l azonban �t kellett adniuk a hat�s�goknak, mert a test bomlani kezdett.
�rdekes t�ny: Joanna egy lepecs�telt dobozt hagyott maga ut�n, amely �ll�t�lag a pr�f�ci�kat tartalmazta. K�r�se szerint a dobozt csak 24 anglik�n p�sp�k jelenl�t�ben szabad kinyitni. Vajon f�ny der�l-e valaha is Joanna titk�ra?

7. A nagy csal�d�s
1831 �s 1841 k�z�tt William Miller (baptista lelk�sz) a D�niel k�nyv�ben szerepl� pr�f�ci�k alapj�n (D�niel 8:14) j�solta meg J�zus elj�vetel�t �s a vil�g v�g�t. „�gy v�lem, J�zus Krisztus valamikor 1843. m�rcius 21. �s 1844. m�rcius 21. k�z�tt t�r vissza a f�ldre, hogy megtiszt�tsa �s birtokba vegye azt.” Az id�pont elm�lt, de a h�vek nem vesztett�k el a hit�ket. K�s�bb m�g �prilis 18-ra, majd okt�ber 22-re m�dos�tott�k a vil�g v�g�nek elj�vetel�t. Miller eg�szen 1849-ben bek�vetkezett hal�l�ig v�rta j�vend�l�s�nek beteljesed�s�t.
�rdekes t�ny: Miller mozgalm�b�l alakult ki a hetednapi adventista egyh�z, amelynek hite szerint a j�slat helyes volt, csak nem f�ldi, hanem mennyei esem�nyre vonatkozott. Ez a hit m�g ma is tartja mag�t. A Bah�'� vall�s k�vet�i is hisznek a j�vend�l�sben. �gy gondolj�k, hogy saj�t vall�suk egyik el�fut�r�ra vonatkozott. 

8. Tippek Jehova tan�it�l
Jehova tan�i t�bbsz�r is megj�solt�k a vil�g v�g�t. Az els� j�slat D�niel k�nyve pr�f�ci�i alapj�n 1914-re vonatkozott. Amikor a v�g m�gsem k�vetkezett be, m�dos�tott�k a j�vend�l�s jelent�s�t, �s azt �ll�tott�k, hogy az id�pont J�zus l�thatatlan uralm�nak kezdet�t jel�li. A vil�g pusztul�s�ra a k�vetkez� id�pontokat adt�k meg: 1914, 1915, 1918, 1920, 1925, 1941, 1975 �s 1994. Az egyik tag h�zat �p�tett a zsid� pr�f�t�k sz�m�ra, akik a vil�gv�ge elj�vetelekor visszat�rnek a f�ldre.
�rdekes t�ny: Charles Taze Russell, a mozgalom alap�t�ja "csodab�z�t" �rult rendk�v�l magas �ron azt �g�rve, hogy a b�za csod�san megsokszoroz�dik. 

9. Metodista tot�
Charles Wesley, a metodista egyh�z egyik alap�t�ja azt hitte, hogy a vil�gv�ge 1794-ben k�vetkezik el. Ez az id�pont megegyezett a s�kerek �ltal megadott �vvel. A t�ved�s ellen�re, Charles testv�re, John, k�s�bb �jabb j�sl�sba bocs�tkozott. Szerinte a vil�gv�ge 1836-ban k�vetkezik be, amikor a Nagy Fenevad elj�n a F�ldre.
�rdekes t�ny: Charles Wesley ugyan a metodista egyh�z alap�t�ja volt, m�gis anglik�n szertart�s szerint temettette el mag�t mondv�n: „B�rmit is mond r�lam a vil�g, az anglik�n egyh�z tagjak�nt �ltem �s halok meg.”

10. Zavar az �skereszt�nyek k�z�tt
Montanosz, a kereszt�nys�g egyik els� eretneke a vil�gv�ge k�zeledt�t j�solta. K�t pr�f�tan� k�s�ret�ben azt �ll�totta, hogy a Szentl�lek megtestes�l�se, �s a harmadik testamentumr�l pr�dik�lt. Tanai gyorsan n�pszer�v� v�ltak, �s zavart okoztak az �skereszt�ny egyh�zban. Tertullianus, kereszt�ny �r� elutas�totta a kereszt�nys�g f� ir�ny�t, �s a montanizmus h�ve lett. Montanoszt az i.sz. 431-i epheszoszi zsinaton �t�lt�kel.
�rdekes t�ny: Montanosz azt tan�totta, hogy T�r�korsz�g lesz az „�j Jeruzs�lem”, �s minden kereszt�ny itt fog �lni az utols� �t�let el�tt.