ÉLETED FÜGG ATTÓL, HOGY ISMERED-E ÉS BETARTOD-E AZ ALÁBBI SZABÁLYOKAT!
Ha közeleg a tornádó és van még időd, azonnal menekülj egy pincébe vagy bármilyen más, föld alatti helyiségbe, amelynek megfelelő nyílása van a légnyomáskülönbség kiegyenlítésére. Ha a tornádó a szabadban ér és idejében észrevetted, merre tart, igyekezz kitérni az útjából. Gondolj arra, hogy általában 40-64 kilométer az óránkénti sebessége. De ha már nincs időd a menekülésre: feküdj a legközelebbi árok vagy gödör aljára, és lapulj úgy a földhöz, amennyire csak lehetséges! Városban és falun: keress menedéket a jól megalapozott, erős épületek földszintjén, távol az ablakoktól! Elsősorban a háznak a tornádó érkezési irányával szemközti sarka nyújt menedéket. Ha nincs pince, húzz valami nehéz bútort a belső falhoz, és a bútor alatt rejtőzz el. kerüld a nagy előadótermeket, mozik, színházak nézőterét vagy a tornatermeket az iskolákban, mert tetőszerkezetük gyenge. Üzemekben és gyárakban: mozgósítsd az üzem biztonsági szervezetét. Ha a pince nem hozzáférhető, irányítsd az embereket a legbiztonságosabbnak látszó szobákba. Óvakodj a pániktól. Az előzetes jelentés ellenére is megtörténhet, hogy a tornádó elkerül titeket! Bármilyen lakott településen vagy: tartsd nyitva a rádiót vagy a televíziót, de ne hívd a meteorológiai szolgálatot feleslegesen, csak akkor, ha a tornádó közeledését jelented! Ha feleslegesen telefonálsz, ezzel megakadályozod, hogy a tiédnél fontosabb értesülések befussanak!
Ilyen figyelmeztető szövegek láthatók az Egyesület Államok minden olyan lakott pontján, ahol gyakoriak a Föld legerősebb forgóviharai, a félelmetes tornádók. (A jelenség Európában, sőt Magyarországon sem ismeretlen; szerencsére azonban a tornádók európai válfaja, a tromba viszonylag gyengébb.) A tornádó teljesen más jellegű légköri jelenség, mint a lavina, vagy vulkánkitörés keltette léglökési hullám. A tűzhányókhoz csupán annyi köze van, hogy néhány esetben a kitörő vulkán fölött is kialakult tornádótölcsér, nyilvánvalóan a hirtelen fölfelé mozgó meleg légtömeg hatására. Ezt történt például az indonéziai Tambora 1815-ös kitörésekor, a Mexikóban levő Paricutin (új vulkán) születésekor 1943-ban, valamint az Izlandtól délkeletre keletkezett tenger alatti tűzhányó, a Surtsey kitörésekor, mihelyt az új sziget kiemelkedett a habokból. Ez alkalommal – 1963. november 14-én – a tornádók hatalmas víztölcséreket hoztak létre a tenger fölött. A Surtsey-tornádók egyikéről Sigudur Thorarinsson. neves izlandi vulkanológus készített ugyan néhány fényképfelvételt, de ezek – az adott körülmények (viharos időjárás, erősen hullámzó tenger, vulkáni hamuszórás stb.) figyelembevételével érthető módon – nem sikerültek túlságosan jól. A tornádó belsejében a szél sebessége általában 200-300 kilométer óránként; de – Talman amerikai meteorológus szerint – kivételes esetekben még a 400, sőt a 600-700 kilométer/órát is meghaladhatja! Ez nem azonos a tornádótölcsér tovavonulási sebességével, ami rendszerint csak 40-64 kilométer/óra. A forgó tölcsér csak egy viszonylag keskeny, általában alig néhány száz méter széles sávban pusztít – igaz, hogy ott azután végtelen hevességgel! –, a sávon túl majdnem tökéletes szélcsend honol. A rombolás sávja amellett szaggatott vonalhoz hasonlít, mert a tölcsér időről időre visszahúzódik a magasba, és alsó része nem éri el a felszínt. Minthogy belsejében sokkal alacsonyabb a légnyomás, mint környezetében, ezért a tölcsérnek rendkívül nagy szívóhatása van. A házak, ha az ablakok és ajtók zárva vannak, valósággal felrobbannak, mert a belső légnyomás, amikor a tölcsér áthalad az épület fölött, szétveti a falakat. A vízfelületek fölött kialakuló víztölcsér (amelyet nálunk a Balatonon is több ízben megfigyeltek már) részben a tó, tenger stb. vizéből, részben a légköri vízpárából áll. Valószínűleg ez utóbbi vesz részt erőteljesebben a víztölcsér kialakításában.
Tornádók kialakulására fülledt, meleg időjárású napokon lehet számítani, amikor a nagyon meleg légtömeg helyébe hidegebb érkezik (általában a poláris vidékek felől), vagyis képződésük a hidegfront a betörésével áll kapcsolatban. megtörténhet, hogy egyidejűleg több tölcsér is kialakul. A vízfelület fölöttiek valamelyest gyengébbek, mint a szárazföldön létrejöttek. Élettartamuk maximálisan néhány óra. Néhány példa annak illusztrálására, mire képes a tornádó: 1892-ben a horvátországi Novska közelében a tornádó 16 vasúti kocsit sodort el, ezek közül egy 13 tonnás vagont 30 méternyire dobott a síntől. Az erdőben 150 ezer fát csavart ki tövestől. 1970. szeptember 11-én Velencében a tornádó a magasba emelt egy vízibuszt, felfordította, majd visszadobta a vízbe. Ennek a tragikus eseménynek magyar áldozatai is voltak. 1955. június 8-án a hortobágyi tromba egy kombájnt szívott fel, majd három gazdasági épületen átemelve hajította vissza a talajra. 1931. május 27-én Minnesotában (USA) a tornádó leemelte a sínről a csaknem 100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó vonat öt, egyenként 70 tonnás kocsiját. Egyiküket 24 méter távolságig repítette. Két olyan esetet is ismerünk, amikor a tornádó kisebb vasúti hidakat emelt le talapzatukról, és ócskavassá zúzta őket. Az 1952. szeptember 1-jei tornádó az egyik texasi katonai repülőtéren 106 bombázó repülőgépet semmisített meg, és az épületekben végzett rombolást is beszámítva 50 millió dolláros kárt okozott.
start
Kedves látogató, üdvözöllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon reményem szerint mindent meg fogsz találni, amire csak szükséged van tudásod bővítéséhez! Itt nem kell elővenned egy lapot, és leírni mit tanultál mára, hiszen sokkal, de sokkal több információt zúdítók rád mint a tanárnéni vagy a tanárbácsi nyolcadikos padkoptatásaid során. Tehát kapaszkodj, és indulhat is a (főként) geológiai túra!
navigáció
Mint tudjuk a Földnek többféle rendszere, szférája van. Például a bioszféra, hidroszféra, valamint a földön kívül elhelyezkedő sztratoszféra, mezoszféra, stb. A természeti katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk. Természeti, és emberi eredetű. A különbség a kettő között, hogy az egyik magától, természetesen módon jön létre, még a másikat mi, a Föld lakói, az emberek okozzuk.
► Mi az a "természeti katasztrófa"?
► Geológiai eredetű katasztrófák úgy mint vulkánkitörések, földcsuszamlások, földrengések.
► Hidrológiai eredetű katasztrófák úgy mint szökőár, lavina, árvíz.
► Légköri, más néven klimatikus eredetű katasztrófák, olyanok mint a tornádó, hurrikán, vagy akár a globális felmelegedés.
► Tűzkatasztrófák azaz erdőtüzek, tűzvészek, stb.
► Földön kívüli eredetű, mint más bolygókkal ütközés, meteoritok, szupernova-kitörés.
► Növények és kártevők okozta természeti katasztrófák
► Állatok okozta természeti katasztrófák
► Betegségek, járványok
► Ember által okozott természeti katasztrófák, pl. bányaomlás, vízszennyezés, atombalesetek
► Extrák, érdekességek
A Richter - skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
Megannyi tindézser imádja a zenét. Ezért nem meglepő, hogy nem kevés zenész és zenekar hívja/hívta fel a figyelmünk arra, hogy mennyire pusztítjuk a saját bolygónkat, mennyi kár történik az emberi szennyezés miatt. Én a személyes "kedvencemet" választottam ki. Még a szöveget is lefordítottam nektek, csak hogy jobban megértse az is, aki kevésbé tud angolul.
Magyar zenészek a figyelemfelkeltés küldetésével
Igen, természetesen magyar bandák és zenészek is tisztában vannak a föld elkeserítő helyzetével. Ilyen például a Grenma - Én szóltam c. számának mondanivalója is.
help
A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, helyi idő szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezésű műsor során több mint 60 millió dollár gyűlt össze a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.
A természet ereje, mint a kőbe zárt erő egy pillanat alatt, könnyedén tönkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Földrengések, vulkánkitörések, természeti katasztrófák, ezek keletkezése és leküzdése - mind olyan témák, melyeket a könyv rövid kérdések és konkrét válaszok alapján tesz érthetővé a gyerekek és a fiatalok számára. Hogyan keletkeznek az erdőtüzek? Miért változik meg az ég színe? Hogyan nyújtanak nekünk segítséget a műholdak? Érthető és pontos válaszokat ad mindazokra a kérdésekre, melyeket a természet erejével kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvasók.
Milyen természeti és civilizációs veszélyekre kell felkészülni? Kiknek kell felkészülni? Milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és vezetőiknek a katasztrófavédelemben? Hogyan valósul meg a katasztrófák elleni védekezés Magyarországon, és hogyan illeszkedik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez? Mindezen kérdésekre, és még sok továbbira is választ, vagy lehetséges iránymutatást talál könyvünkben. A kötet bemutatja a hivatásos és más együttműködő katasztrófavédelmi-mentő szervezetek tevékenységét, részletezi, hogy kiknek és hogyan kell részt venniük katasztrófavédelmi-polgári védelmi feladatok ellátásában, kitekintést nyújt a nemzetközi és európai lakosságvédelmi szabályokra, valamint ezek magyarországi végrehajtására.
Az antik világ hét csodája az emberi szellem technikai és művészeti teljesítményének csúcsait képviseli. De vajon hogyan született a Kheopsz-piramis? Mitől függőkert Semiramis kertje? Miért pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszólosz síremlékét? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre és még sok, érdekes kérdésre ad választ a Mi micsoda sorozatnak ez az új kötete.
katasztrófa - szótár
EPICENTRUM
Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.
► Belépés neked nincs szükséged rá, csupán nekem, a szerkesztőnek.
► Források fontos oldalak egytől - egyig, ahol hasonlóan fontos adatokat találsz, és ahonnan és hozom az adatokat.
► Vendégkönyv nem hírdetés, hanem kapcsolattartás, vagy a természeti katasztrófákkal való dolgok megvitatására alkalmas.
KÉRLEK ne hírdess, ne kérj szavazást. NEM nézem meg az új dizájnod, a most nyílt lapod. LEGALÁBB ezen az oldalon arra használjuk a chatet amire való...