Ciklonok, özönvíz, orkán erejű szél, több tornádó és tuba - ez jellemezte az elmúlt hónap időjárását.
Május első napjaiban fokozatosan leépült az április végén kialakult anticiklon, egyre inkább ciklonális hatások jellemezték a Kárpát-medence időjárását. Tőlünk nyugatra egy hatalmas kiterjedésű délnyugat-északkelet irányban elhelyezkedő több középpontú hullámzó frontrendszer alakult ki, fokozatosan ez határozta meg időjárásunkat. 4-én többfelé volt zápor, eleinte északkeleten, majd délután a Dunántúlon fordult elő zivatar. A Dunántúl északnyugati felében délnyugat-északkelet mozgással a beszámolók szerint egy szupercella haladt, mely érintette Győrt. 5-én az országunktól nyugatra-délnyugatra kimélyülő ciklon áramlási rendszerébe kerültünk, a Dunántúl északi feléből és a középső országrészből többfelől érkezett zivatarról, felhőszakadásról észlelés. 6-án a Dunántúlra szárazabb levegő áramlott, ugyanakkor a Duna vonalától keletre egy átvonuló hidegfront nyomán többfelé fordult elő ismétlődő zápor, zivatar. A zivatarokat felhőszakadás, jégeső és megerősödő szél is kísérte. Viharvadász csapatunk is útra kelt és a Percről-percében közvetítette a vihart. A 9-ei napot is meg kell említeni, ugyan ekkor csak néhol alakult ki zivatar, azonban a labilis levegő következtében több helyen is tubát láthattunk, így először a Mártélyon, majd nem sokkal később Szegeden is. A délután folyamán Rajkán is megfigyelték ezt a természeti jelenséget. 12-én az előző napoknál is labilisabb levegő alakította időjárásunkat. Kora délutántól Szerbia felől igen magasra törő zivatarcella - később zivatarcellák - érte el az országot, mely észak-északkeleti irányú mozgással többfelé nagyobb méretű ( > 2cm) jégesőt, hirtelen nagy mennyiségű csapadékot hozott magával. ákányszéken, Orosházán, Domaszéken, Magyarbánhegyesen és Csorváson dió nagyságú jégdarabak hullottak az Észlelőink elmondása illetve fotói szerint. A vajdasági Zomboron az ottan megfigyelők tornádót filmeztek le. Részletes leírást a nap eseményeiről a Percről-perce archívumában olvashatnak. A zivataros időszak 13-án tovább folytatódott; eleinte a Dunántúlról, majd délután a középső és keleti országrészből érkeztek jelentések heves zivatarról, melyeket jégeső és megerősödő szél jellemzett. A zivatarokat több helyen is felhőszakadás mennyiségű csapadék kísérte, az utakon, utcákon helyenként több centiméter magasan hömpölygött a víz. A Percről-percre rovatunk ekkor is aktív volt. 14-e sem telt esemény nélkül Turán és Edelényben is tubát fotóztak. Ugyanezen a napon a nyugati határszél közelében Ausztriában található Nagyfalván az osztrák viharvadász csapat tornádót filmezett illetve fotózott le. 15-én egy mediterrán ciklon érte el országunkat, mely 18-ig határozta meg időjárásunkat. A Dunántúlon viharos erejű volt a szél és sokfelé jelentős mennyiségű eső esett. A Bakonyban található Kab-hegyen a legnagyobb széllökés 17-én elérte a 162 km/h-át, ezzel megdöntve az eddigi legnagyobb széllökést, melyet még 1988-ban jegyeztek fel Szarvason. A vihar útját kidőlt fák, leszakadt faágak jelezték. A Dunántúl keleti felében, Baranyában és az Északi-középhegységben 24 óra alatt 60 mm-t meghaladó özönvízszerű csapadék hullott, sőt a Baranyában található Sellyén megdőlt a napi csapadékrekord, 24 óra leforgása alatt 98,6 mm-t mértek. A hirtelen és nagy mennyiségben jött eső miatt a patakok, folyók megáradtak, több helyen kellett rendkívüli helyzetet hirdetni. Kiöntött a Szinva, jelentős mértékben megáradt a Sajó és a Hernád, Kazincbarcikán pedig a Tardona patak nehezítette meg az ott élők helyzetét, több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát a mostoha idő miatt. A hőmérsékletek a tartósan borult, csapadékos és szeles idő következtében mintegy 8-10 °C-kal maradtak el a sokéves átlagtól, többfelé elindították a távfűtést. A ciklont követő egy hétben lassan javult az idő, napról-napra melegebb, egyúttal labilisabb levegő érkezett fölénk, ezért a délutáni órákban szórványosan fordultak elő záporok, zivatarok. A zivatarokban jégesőről és megélénkülő szélről tettek jelentést Észlelőink. 24-én a környei észlelőnk tornádót filmezett le , míg másnap a helyszínen kárfelmérést végzett. Szerencsére a tornádó számottevő pusztítást nem végzett, egy erdős területen ért földet. 25-én egy hidegfront érintette észak felől hazánkat. Ennek előterében a délutáni órákban egy szupercellákból álló zivatarrendszer haladt át északnyugat felől az ország területén. Ennek mentén több helyen volt jégeső - helyenként 3 cm-t meghaladó jégmérettel -, felhőszakadás és megerősödő szél. Az erőteljesen labilissá levegőben az égboltot szemlélők egyes helyeken mammatus felhőkben gyönyörködhettek, míg másutt az alacsony felhőalap miatt fractusok tették félelmetessé az égboltot. Viharvadász csapatunk útra kelt és a Balaton mellől élőben követte nyomon a vihar útját. A vihar miatt legtöbbször a Bakony térségében riasztották a tűzoltókat. A hidegfront nyomán, a hónap utolsó napjaiban is maradt az erősen változékony idő gyakran megnövekvő gomolyfelhőzettel, sokfelé záporral, zivatarral. A zivatarokat több helyen kísérték viharos széllökések és felhőszakadás, melyekből rövid alatt alatt 20-30 mm-t elérő csapadék hullott, ezzel súlyosbítva az ár-és belvízhelyzetet. 29-én Nyárlőrinc közelében a 44-es úton közlekedők igen ritka látványosságnak örülhetnek, hiszen egyszerre 3 tubát is láthattak egymás mellett, melyet egyik észlelőnk lencsevégre kapott. Másnap, vagyis 30-án ugyancsak nem hétköznapi időjárási jelenség borzolta a kedélyeket, a Veszprém mellett található Pétfürdőn ismét tornádót észlelt két észlelőnk, melyet természetesen megörökítettek fényképen és videón egyaránt. 31-től több napon keresztül egy ciklon volt hazánk "vendége", mely sokfelé okozott újból jelentős mennyiségű csapadékot. A veszélyre való tekintettel az Országos Meteorológiai Szolgálat piros esőfigyelmeztetést rendelt el 2 napon keresztül az ország egyes részeire. A figyelmeztetés szerint 12 óra alatt 50 mm-t meghaladó csapadékra volt kilátás. A megáradt patakok és a belvíz miatt több helyen kritikussá vált a helyzet, a tűzoltók segítségét sokfelé kellett kellett igénybe venni. Tovább súlyosbította a helyzetet az előző napok felhőszakadásai.
start
Kedves látogató, üdvözöllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon reményem szerint mindent meg fogsz találni, amire csak szükséged van tudásod bővítéséhez! Itt nem kell elővenned egy lapot, és leírni mit tanultál mára, hiszen sokkal, de sokkal több információt zúdítók rád mint a tanárnéni vagy a tanárbácsi nyolcadikos padkoptatásaid során. Tehát kapaszkodj, és indulhat is a (főként) geológiai túra!
navigáció
Mint tudjuk a Földnek többféle rendszere, szférája van. Például a bioszféra, hidroszféra, valamint a földön kívül elhelyezkedő sztratoszféra, mezoszféra, stb. A természeti katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk. Természeti, és emberi eredetű. A különbség a kettő között, hogy az egyik magától, természetesen módon jön létre, még a másikat mi, a Föld lakói, az emberek okozzuk.
► Mi az a "természeti katasztrófa"?
► Geológiai eredetű katasztrófák úgy mint vulkánkitörések, földcsuszamlások, földrengések.
► Hidrológiai eredetű katasztrófák úgy mint szökőár, lavina, árvíz.
► Légköri, más néven klimatikus eredetű katasztrófák, olyanok mint a tornádó, hurrikán, vagy akár a globális felmelegedés.
► Tűzkatasztrófák azaz erdőtüzek, tűzvészek, stb.
► Földön kívüli eredetű, mint más bolygókkal ütközés, meteoritok, szupernova-kitörés.
► Növények és kártevők okozta természeti katasztrófák
► Állatok okozta természeti katasztrófák
► Betegségek, járványok
► Ember által okozott természeti katasztrófák, pl. bányaomlás, vízszennyezés, atombalesetek
► Extrák, érdekességek
A Richter - skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
Megannyi tindézser imádja a zenét. Ezért nem meglepő, hogy nem kevés zenész és zenekar hívja/hívta fel a figyelmünk arra, hogy mennyire pusztítjuk a saját bolygónkat, mennyi kár történik az emberi szennyezés miatt. Én a személyes "kedvencemet" választottam ki. Még a szöveget is lefordítottam nektek, csak hogy jobban megértse az is, aki kevésbé tud angolul.
Magyar zenészek a figyelemfelkeltés küldetésével
Igen, természetesen magyar bandák és zenészek is tisztában vannak a föld elkeserítő helyzetével. Ilyen például a Grenma - Én szóltam c. számának mondanivalója is.
help
A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, helyi idő szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezésű műsor során több mint 60 millió dollár gyűlt össze a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.
A természet ereje, mint a kőbe zárt erő egy pillanat alatt, könnyedén tönkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Földrengések, vulkánkitörések, természeti katasztrófák, ezek keletkezése és leküzdése - mind olyan témák, melyeket a könyv rövid kérdések és konkrét válaszok alapján tesz érthetővé a gyerekek és a fiatalok számára. Hogyan keletkeznek az erdőtüzek? Miért változik meg az ég színe? Hogyan nyújtanak nekünk segítséget a műholdak? Érthető és pontos válaszokat ad mindazokra a kérdésekre, melyeket a természet erejével kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvasók.
Milyen természeti és civilizációs veszélyekre kell felkészülni? Kiknek kell felkészülni? Milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és vezetőiknek a katasztrófavédelemben? Hogyan valósul meg a katasztrófák elleni védekezés Magyarországon, és hogyan illeszkedik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez? Mindezen kérdésekre, és még sok továbbira is választ, vagy lehetséges iránymutatást talál könyvünkben. A kötet bemutatja a hivatásos és más együttműködő katasztrófavédelmi-mentő szervezetek tevékenységét, részletezi, hogy kiknek és hogyan kell részt venniük katasztrófavédelmi-polgári védelmi feladatok ellátásában, kitekintést nyújt a nemzetközi és európai lakosságvédelmi szabályokra, valamint ezek magyarországi végrehajtására.
Az antik világ hét csodája az emberi szellem technikai és művészeti teljesítményének csúcsait képviseli. De vajon hogyan született a Kheopsz-piramis? Mitől függőkert Semiramis kertje? Miért pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszólosz síremlékét? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre és még sok, érdekes kérdésre ad választ a Mi micsoda sorozatnak ez az új kötete.
katasztrófa - szótár
EPICENTRUM
Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.
► Belépés neked nincs szükséged rá, csupán nekem, a szerkesztőnek.
► Források fontos oldalak egytől - egyig, ahol hasonlóan fontos adatokat találsz, és ahonnan és hozom az adatokat.
► Vendégkönyv nem hírdetés, hanem kapcsolattartás, vagy a természeti katasztrófákkal való dolgok megvitatására alkalmas.
KÉRLEK ne hírdess, ne kérj szavazást. NEM nézem meg az új dizájnod, a most nyílt lapod. LEGALÁBB ezen az oldalon arra használjuk a chatet amire való...