cikkek : összeütközött két kisbolygó a Naprendszerben
összeütközött két kisbolygó a Naprendszerben
2010, február 03.
Egy rendkívül érdekes megjelenésű, csak csóvából álló üstököst fedeztek fel január elején, melyről kiderült, hogy két kisbolygó ütközése során létrejött törmelékfelhő.
A fej nélküli üstököst a földközeli kisbolygók keresésében élen járó LINEAR (Lincoln Near-Earth Asteroid Research) program 1 méteres távcsövével fedezték fel január 6-án. A halvány, alig 20 magnitúdós égitestről már másnap kiderült, hogy egy 7 éves keringési idejű kométa, amely a P/2010 A2 (LINEAR) jelölést kapta. A 7 éves keringési idő teljesen átlagosnak volt mondható, nem úgy az üstökös megjelenése. A felfedezést megerősítő amatőr és hivatásos csillagászok arról számoltak be, hogy az üstökösnek egyáltalán nincs központi sűrűsödése, vagyis nincs egy anyagkibocsátó centrum a középpontjában. Mindössze egy 4-5 ívperc hosszú (kb. 180 ezer km), kelet-nyugat irányú, nagyon vékony fénysáv, melynek az "eleje" kicsit fényesebb, illetve egy vékony bajusz nyúlik ki belőle délkelet felé. Egy porlepel kering a Nap körül.
Az üstökös Robert McMillan január 8-ai felvételén, amely az 1,8 m-es Spacewatch II-reflektorral készült az arizonai Kitt Peak Obszervatóriumban (Spacewatch/University of Arizona)
Látunk már ilyen kométákat korábban is, a központ nélküli megjelenés mindig az üstökös teljes szétesését, végső pusztulását jelezte. Bár ez a fajta megjelenés merőben szokatlan, de nem egyedi az üstökös-megfigyelések gyakorlatában, így csak emiatt nem is került volna a csillagászati hírportálok címlapjára a P/2010 A2 (LINEAR)-üstökös. Az igazi szenzációt a pár nappal később pontosított pálya jelentette. Az újabb számítások rámutattak, hogy a porfelhő keringési ideje mindössze 3,5 év, ráadásul pályája teljes egészében a kisbolygók főövében húzódik, és a kisbolygókéra jellemzően közel kör alakú. A Flora kisbolygó-család tagjaként a porfelhőt létrehozó égitest több mint százmillió éve kering ebben a tartományban. Itt viszont a napsugárzás hatására már nagyon régen elvesztette minden olyan illó anyagát (víz, szén-dioxid, szén-monoxid), amely a porfelhőt kilökhette volna a világűrbe. Akkor mégis hogy került ez a hatalmas porfelhő a kisbolygóövbe?
A 3,5 m-es WIYN-teleszkóp január 11-ei felvételein is alig látszik az ütközést túlélő 23 magnitúdós kisbolygó (David Jewitt)
Az egyetlen elfogadható magyarázat, hogy a csillagászat történetében most először sikerült megfigyelnünk két kisbolygó ütközését, pontosabban az ütközéskor kidobódott porfelhőt! Azt már régóta tudjuk, hogy a kisbolygóöv fejlődését elsősorban az ütközések befolyásolják, de most először látjuk ezt élőben. Ahol viszont van porfelhő, ott nagyobb törmelékeknek is maradnia kellett, sőt, nagy valószínűséggel a nagyobbik kisbolygó túlélte a katasztrófát. Január 11-én meg is került az ütközést elszenvedő aszteroida, amely a porfelhő keleti végétől alig 2,5"-re (1500 km) látszott, és mozgása teljesen összhangban volt a felhő mozgásával. A szoros közelség ellenére azért nem vették észre korábban, mert fényessége csak 23 magnitúdó, vagyis legalább 2-3 méteres távcső kell a lefotózásához. Elkülönülése a porfelhőtől arra utal, hogy azt egy hirtelen, heves folyamat hozta létre. Zdenek Sekanina (Jet Propulsion Laboratory) számításai szerint a kidobódási esemény valamikor 2009 első felében történhetett, és a porfelhőt 1 mm-nél nagyobb szemcsék alkotják.
A Hubble Űrtávcső január 29-ei felvételein fantasztikus szerkezettel tűnik fel a hónapokkal ezelőtt kidobódott porfelhő.
Február 2-án láttak napvilágot a Hubble Űrtávcső fantasztikus felvételei, melyeken egy teljesen egyedi, X alakú képződmény látszik a porfelhő legsűrűbb részében. Az X szárai mentén csomók sorakoznak, melyek a törmelék nagyobb darabjai is lehetnek. Jól látható a 23 magnitúdós, nagyjából 140 méter átmérőjű kisbolygó is, amely talán az ütközést túlélő aszteroida. Az is tisztán látszik, hogy egy vékony anyaghíddal mégis csak kapcsolódik a porfelhőhöz. Amennyiben az ütközéses elmélet helyes, a találkozásnak 5-6 km/s sebességgel kellett bekövetkezni két olyan kisbolygó között, melyet korábban nem ismertünk. Hogy valóban így történt, azt csak a későbbi megfigyelések, a porfelhő mozgásának és változásának további megfigyelései tudják majd igazolni.
start
Kedves látogató, üdvözöllek a disasteronline.gp-n! Ezen az oldalon reményem szerint mindent meg fogsz találni, amire csak szükséged van tudásod bővítéséhez! Itt nem kell elővenned egy lapot, és leírni mit tanultál mára, hiszen sokkal, de sokkal több információt zúdítók rád mint a tanárnéni vagy a tanárbácsi nyolcadikos padkoptatásaid során. Tehát kapaszkodj, és indulhat is a (főként) geológiai túra!
navigáció
Mint tudjuk a Földnek többféle rendszere, szférája van. Például a bioszféra, hidroszféra, valamint a földön kívül elhelyezkedő sztratoszféra, mezoszféra, stb. A természeti katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk. Természeti, és emberi eredetű. A különbség a kettő között, hogy az egyik magától, természetesen módon jön létre, még a másikat mi, a Föld lakói, az emberek okozzuk.
► Mi az a "természeti katasztrófa"?
► Geológiai eredetű katasztrófák úgy mint vulkánkitörések, földcsuszamlások, földrengések.
► Hidrológiai eredetű katasztrófák úgy mint szökőár, lavina, árvíz.
► Légköri, más néven klimatikus eredetű katasztrófák, olyanok mint a tornádó, hurrikán, vagy akár a globális felmelegedés.
► Tűzkatasztrófák azaz erdőtüzek, tűzvészek, stb.
► Földön kívüli eredetű, mint más bolygókkal ütközés, meteoritok, szupernova-kitörés.
► Növények és kártevők okozta természeti katasztrófák
► Állatok okozta természeti katasztrófák
► Betegségek, járványok
► Ember által okozott természeti katasztrófák, pl. bányaomlás, vízszennyezés, atombalesetek
► Extrák, érdekességek
A Richter - skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
Megannyi tindézser imádja a zenét. Ezért nem meglepő, hogy nem kevés zenész és zenekar hívja/hívta fel a figyelmünk arra, hogy mennyire pusztítjuk a saját bolygónkat, mennyi kár történik az emberi szennyezés miatt. Én a személyes "kedvencemet" választottam ki. Még a szöveget is lefordítottam nektek, csak hogy jobban megértse az is, aki kevésbé tud angolul.
Magyar zenészek a figyelemfelkeltés küldetésével
Igen, természetesen magyar bandák és zenészek is tisztában vannak a föld elkeserítő helyzetével. Ilyen például a Grenma - Én szóltam c. számának mondanivalója is.
help
A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések helyi idő szerint 2010. január 12-én kedden, helyi idő szerint 16:53:09-kor (UTC szerint 21:53:09-kor) kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is. A Hope for Haiti elnevezésű műsor során több mint 60 millió dollár gyűlt össze a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.
A természet ereje, mint a kőbe zárt erő egy pillanat alatt, könnyedén tönkre tudja tenni mindazt, amit az ember alkotott. Földrengések, vulkánkitörések, természeti katasztrófák, ezek keletkezése és leküzdése - mind olyan témák, melyeket a könyv rövid kérdések és konkrét válaszok alapján tesz érthetővé a gyerekek és a fiatalok számára. Hogyan keletkeznek az erdőtüzek? Miért változik meg az ég színe? Hogyan nyújtanak nekünk segítséget a műholdak? Érthető és pontos válaszokat ad mindazokra a kérdésekre, melyeket a természet erejével kapcsolatosan tesznek fel a fiatal olvasók.
Milyen természeti és civilizációs veszélyekre kell felkészülni? Kiknek kell felkészülni? Milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és vezetőiknek a katasztrófavédelemben? Hogyan valósul meg a katasztrófák elleni védekezés Magyarországon, és hogyan illeszkedik a nemzetközi szervezetek tevékenységéhez? Mindezen kérdésekre, és még sok továbbira is választ, vagy lehetséges iránymutatást talál könyvünkben. A kötet bemutatja a hivatásos és más együttműködő katasztrófavédelmi-mentő szervezetek tevékenységét, részletezi, hogy kiknek és hogyan kell részt venniük katasztrófavédelmi-polgári védelmi feladatok ellátásában, kitekintést nyújt a nemzetközi és európai lakosságvédelmi szabályokra, valamint ezek magyarországi végrehajtására.
Az antik világ hét csodája az emberi szellem technikai és művészeti teljesítményének csúcsait képviseli. De vajon hogyan született a Kheopsz-piramis? Mitől függőkert Semiramis kertje? Miért pusztult el az Artemisz-templom? Ki fejezte be a halikarnasszoszi Mauszólosz síremlékét? Mekkora volt a rhodoszi kolosszus? Ezekre és még sok, érdekes kérdésre ad választ a Mi micsoda sorozatnak ez az új kötete.
katasztrófa - szótár
EPICENTRUM
Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.
► Belépés neked nincs szükséged rá, csupán nekem, a szerkesztőnek.
► Források fontos oldalak egytől - egyig, ahol hasonlóan fontos adatokat találsz, és ahonnan és hozom az adatokat.
► Vendégkönyv nem hírdetés, hanem kapcsolattartás, vagy a természeti katasztrófákkal való dolgok megvitatására alkalmas.
KÉRLEK ne hírdess, ne kérj szavazást. NEM nézem meg az új dizájnod, a most nyílt lapod. LEGALÁBB ezen az oldalon arra használjuk a chatet amire való...